Hírek
-0001. November 30. 00:00, hétfő |
Belföld
Forrás: HírTV
Pogány emléknapból lett katolikus főünnep
A Rómából a kelták közé érkező keresztény hittérítők azt a feladatot kapták, hogy ne tiltsák be a pogány ünnepeket, próbálják integrálni azokat a kereszténységbe. Így lett megszelídítve a Mindenszentek nevű emléknap.
Hogy tőről metszett keresztény emléknap volna a Mindenszentek, nem állíthatnánk. Sőt, amíg a római egyház hivatalosan és mai formájában bevéste naptárába november elsejéhez az ünnepet, évszázadok teltek el. Lássuk, hogyan sikerült! Úgy tűnik, a gyökereket a keltáknál kell keresnünk, samhain nevű ünnepük – amelynek hajnalán, november 1-jén az elhunytak lelke átvándorol a halottak birodalmába – stílszerűen fogalmazva „kísértetiesen” hasonlít a nálunk ismert Mindszentek, illetve halottak napja világához. A kereszténység terjesztésekor a Rómából érkezők azt a feladatot kapták, hogy az efféle pogány ünnepeket ne tiltsák be, hanem próbálják valamiképp megszelídíteni. A samhainból Mindenszentek ünnepe lett, méghozzá úgy, hogy III. Gergely pápa 741-ben „áthelyezte” a májusi „Szűz Mária és az összes mártírok napját”. (A tavaszvégi dátum egyébként régóta élt a köztudatban, hiszen a keleti kereszténység 380-tól már tartott vértanúnapot, a nyugati egyház pedig 609 óta ülte, ekkor „szekularizálta” IV. Bonifác pápa az eredetileg pogány isteneknek emelt Pantheont.) Bő száz év is eltelt, amikor IV. Gergely egyetemessé tette november elsejével a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepét, röviden Mindenszenteket.
A katolikus egyházban mára úgynevezett főünneppé vált, és a rómaiaktól átvették a görög katolikusok is. Ilyenkor a templomokban mondott szentmisék állandó imádsága: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” Az e napon imádkozott litánia egyébként a húsvéti feltámadási szertartáskor is előkerül. A keleti egyházban és az ortodox kereszténységnél megmaradt a tavaszi ünneplés – a pünkösdöt követő vasárnappal. A reformátusok és az evangélikusok szintén „tartják” Mindszentet.
A mindszenti hagyományok „tortájának” csak egy kis szelete a temetőlátogatás, ami egyébként német katolikus hatásra terjedt el és csak a 19. században. A honi néphagyományban ezen a napon tilos volt a munka (apropó: az ezredfordulón az Orbán-kormány nyilvánította munkaszüneti nappá), halottak lepényét sütöttek a legelesettebbeknek, és bizony számos településnév őrzi a Mindszent nevet, nem is említve a Mindenszenteknek emelt megannyi templomot.
S végül egy érdekesség: nem véletlenül íratott le fentebb a „mindszenti” szót, Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) esztergomi érsek csehimindszenti születése okán vette fel ezt a vezetéknevet 1942-ben.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 29. 08:52, péntek | Belföld
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni, motorra kedvezményes áron lehet majd megvenni az új típusú jogosultságot - tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ).
2024. Március 29. 08:43, péntek | Belföld
Erdő Péter: az utolsó vacsorán Jézus megmutatja, mennyire szereti övéit
Az utolsó vacsorán Jézus, aki már távozni készül a világból, megmutatja, mennyire szereti övéit - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagycsütörtök este az esztergomi bazilikában.
2024. Március 29. 08:31, péntek | Belföld
Orbán Balázs: Magyarország kulcsállam lehet kelet és nyugat között
Földrajzi adottságinak köszönhetően Magyarország az új világrendben a kulcsállam szerepét töltheti be kelet és nyugat között - hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Szegeden.
2024. Március 29. 08:28, péntek | Belföld
Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön.