Hírek
2013. Január 14. 09:02, hétfő |
Belföld
Forrás: mno.hu
Nagy szükség volt a minimálbér-emelésre

Közgazdászok szerint tovább kell növelni a fizetéseket, azok ugyanis irreálisan alacsonyak, az 1978-as év szintjén vannak.
A minimálbér emelése mellett szól többek között az is, hogy a növekedést csakis a gazdaság vérkeringésébe bekerülő pluszpénz indíthatja be – így kommentálta a Magyar Nemzetnek a két megkérdezett közgazdász a kormány lépését, amelyben az év elejétől 93 ezerről 98 ezerre emelte a minimálbért, és 108 ezerről 114-re a szakmunkások garantált fizetését. Miközben sokan támadják a kabinetet, hogy ezzel túl nagy terhet rak a vállalkozásokra, a megkérdezettek szerint folytatni kellene a fizetések növelését.
Bajnai Gordon elképzelése, hogy a mindenkori átlagbér 30 százalékában határozná meg a minimálbér nagyságát, azaz a jelenlegi 98 ezerről 66 ezerre csökkentené, nemcsak közgazdasági dilettantizmus, de erkölcstelenség is egyben. Nagyobb kárt okozna a gazdaságnak, mint a méltán elhíresült Bokros-csomag. Aki ilyet tervez, annak fogalma sincs a modern közgazdaságtanról – vélekedett a lapnak a Haza és Haladás mozgalom miniszterelnök-jelöltjének minapi kijelentéséről Gazdag László közgazdász. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori miniszterelnök elképzelésével nemcsak a reálbér csökkenne, de a bérek abszolút nagysága is. Ezzel esne az amúgy is gyenge vásárlóerő, ami végzetes lenne a magyar gazdaság számára. Ismét előtérbe kerülne a humán tőke leértékelése, ami már évtizedek óta a legnagyobb rákfenéje ennek az országnak.
A lap kérdésére Gazdag László kifejtette, szó sincs arról, hogy a bérek emelkedése káros lenne az egyensúlyra, vagy hogy egyenesen megbontaná azt. – Sőt, masszívan folytatni kellene a munkabérek emelését, mert csak ezzel kerülhet ki a nehéz helyzetből az ország. Azzal sem kell törődni, amivel a nemzeti bank elnöke riogat, nevezetesen, hogy bérinfláció következik be. Ha visszatekintünk az elmúlt másfél-két évtizedre, konkrét példákon keresztül bizonyítható Simor András állításának tarthatatlansága. Az első Orbán-kormány idején, amikor drasztikusan nőtt a minimálbér és általában a munkabér, nyoma sem volt növekvő inflációnak. Éppenséggel ez, a gyarapodó reálbér – 1998–2005 közötti – időszaka volt a rendszerváltás utáni Magyarország aranykora, amikor egyetlen év kivételével négy százalék fölött növekedett a hazai gazdaság.
Hasonló véleményen van Bogár László közgazdász is, aki szerint a reálbérek a mai napig is az 1978-as szinten vannak. Hibás az az érvelés, hogy addig lehet emelni a béreket, amennyit a magyar gazdaság elbír. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, addig lehet emelni a fizetéseket, amíg a tőketulajdonos profitigénye megálljt nem parancsol. Valójában éppen fordított a helyzet, Magyarországon a tartós gazdasági visszaesést az irreálisan alacsony munkabér okozza. A magyar munkás teljesítménye ugyanis csak mintegy harminc százalékkal marad el nyugat-európai sorstársától, bére viszont alig negyede a Berlinben vagy Párizsban kifizetettnek. S miután a legnagyobb munkáltatók a multinacionális cégek, a termékek is hasonló minőségűek és hasonló áron értékesíthetők, mint nyugaton, nyilvánvalóan lenne miből akár meg is duplázni az átlagbért a nagyvállalkozásoknál.
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 06. 09:15, szombat | Belföld
Szijjártó Péter: Magyarország azért vásárol orosz kőolajat, mert nincs más lehetősége
Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincsen más lehetősége, míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülőúton orosz kőolajat, mert az olcsóbb
2025. Szeptember 06. 09:14, szombat | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az Adaptive Hussars 2025 gyakorlat demonstrálja azt a képességet, ahová a honvédség eljutott
2025. Szeptember 05. 07:59, péntek | Belföld
Szijjártó Péter elutasította lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski újabb bírálatát
A magyar külügyminiszter szerint nem \"játszik más csapatban\"!