Lakatos Mónika és Hoffmann Lilla elemzésükben kiemelték: az elmúlt napok felhőszakadásai az éghajlati változásokra irányítják a figyelmet. Megjegyezték, hogy az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) 5. értékelő jelentésében, 2014-ben arról írtak, hogy egyes régiókban bizonyos szélsőségek, így mind a nagy csapadékok, mind az aszályos időszakok gyakoribbá váltak az emberi tevékenység miatt.

Magyarországon a több mint 40 milliméternyi esőt hozó, úgynevezett erősen csapadékos napok száma átlagosan, évente az 1961-1990-es időszakban 15 volt, azóta azonban már 19.

Kitértek arra is, hogy a Dunántúl és az Északi középhegység területei a legveszélyeztetettebbek, ott többször mértek 100 milliméter fölötti értéket 24 óra alatt. Az egy nap alatt lehulló 40-60 milliméternyi csapadék pedig már nem csak a hegyekben vagy a dombvidékeken okozhat károkat az épített vagy a természeti környezetben - írták.

A meteorológusok szerint a klímaváltozás hatásaira való felkészülés egyik elemeként a felhőszakadásokból származó vizeket úgy kellene visszatartani, hogy ne csak megelőzzék a lehetséges károkat, hanem később, a száraz időszakokban a tárolt vizet fel is lehessen használni.