Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.

Ha egy hegyóriás hatalmas kitörést produkál, hideg idő köszönthet a Földre, ami több évtizedre elfeledtetheti a globális felmelegedést – magyarázta Wolfgang Vetters, a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusa a bécsi Természettudományi Múzeumban tartott előadásán. Az említett forgatókönyv szerinte bármikor valóra válhat.

Jön a komolyabb vulkánkitörés?
„A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés. „A talaj azóta sem nyugodott meg sem Indonéziában, sem Új-Zélandon” – figyelmeztetett Vetters, aki szerint számolni kell azzal, hogy a két térségben idővel komolyabb vulkánkitörés következik be.

Minden második évben gyilkolni fognak a hurrikánok?
A korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül, mivel lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérséklet-emelkedés üteme – erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

Nem az ipari környezetszennyezés, hanem a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid lassítja le a Föld felmelegedését – derül ki egy friss felmérésből. A tudósok választ kaptak arra, hogy miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.

Megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt.

Vulkánkitörés után jégkorszak?
Egy megakitörés gigantikus mennyiségű, több mint 100 köbkilométer hamut, vízgőzt és más gázokat bocsátana a légtérbe, ahol a felső légréteg szelei az eget beszennyezve nyolc hét leforgása alatt az egész földön szétterítenék az anyagot. Így kevesebb napsütés érné a felszínt, a hőmérséklet pedig csökkenne.

Az éghajlat néhány évtizeden át hűvösebb lenne, és alig maradna valami az üvegházhatásból – véli a geológus. Szerinte abban ugyanakkor felesleges reménykedni, hogy a vulkánok kezünkbe adják a klímaváltozás irányítását: „a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat.” Úgy gondolja, az éghajlat melegedését és az üvegházhatást csak energiatakarékossággal és az ipari szén-dioxid-kibocsátás mérséklésével lehet csökkenteni.