Akiknek jogkörébe tartozna többek között:
- megakadályozni az iskolai lógást és az iskola területére való jogosulatlan belépést,
-betartatni a házirendet,
-megbüntetni a szabálysértést elkövetőket.

– Az egész egy propagandisztikus hisztériakeltés.

Nagyobbnak írják le a bajt, mint amekkora, amit aztán rendőri erőkkel megoldanak – nyilatkozta az FN24-nek a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.

Trencsényi Lászlóazt is elmondta, hogy a mértékadó kutatások szerint Magyarországon sokkal kevésbé van jelen az erőszak az iskolákban, mint azt a közvélemény gondolná, ráadásul az iskolai konfliktusok zöme pedagógiai eszközökkel jól kezelhető.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a tervezet hátterében „csendes rasszizmus is meghúzódhat”, hiszen mindenki tudni fogja, kiket is kell megfegyelmezni.

/Példaként:néhány hete történt egy eset, amikor egy borsodi falu általános iskolájában a tanárok és a diákok füle hallatára cigányozó rendőrök bilincsbe verve vittek el egy jelentéktelen iskolai konfliktus miatt négy tanulót./

Szüdi János közoktatási szakértő úgy véli, a kormányzat megtalálta a nyugdíjból visszahívott rendőröknek a munkahelyet.

„Milyen viszonyban van ez a tervezet a személyiségi, a szülői és a gyerekjogokkal?

Nagyon sajnálatos, hogy a kormány az iskolaügyet rendészeti kérdésnek tekinti. – mondja Szüdi, s hangsúlyozza, hogy a testi kényszer a tanulók esetében semmiképpen sem alkalmazható.

Ha egy diák szabályszegést követ el, akkor vele szemben a nevelőtestületnek van joga fellépni.

/A közoktatási szakértő hiányolja a tervezetből a szülő jogát, és rámutat, hogy még a szabálysértési ügyekbe is be kell vonni a szülőt, vagy kiskorú elkövetők esetében a törvényes képviselőt./