A gennyes agyhártyagyulladás igen súlyos, az idegrendszert megtámadó fertőző betegség. Sokan ismerik a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást, és sokan be is adatják gyermeküknek vagy maguknak. Ez az oltás azonban nem nyújt védelmet a gennyes agyhártyagyulladás kórokozóival szemben!(x)

Agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás?
Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az idegrendszer betegsége, ami az agyvelő sejtes beszűrődésével és idegi alkotóelemek károsodásával jár. Magyarországon az esetek felében kullancs terjeszti a fertőző vírust.Agyvelőgyulladás egyes belgyógyászati betegségek kapcsán is létrejöhet, azonban a fertőző eredet dominál. Ilyenkor a betegség kórokozói többnyire vírusok.

A gennyes agyhártyagyulladások jelentős részét egy Meningococcus nevű baktérium okozza, melynek több altípusa is ismert (A, B, C, W, Y). Magyarországon a leggyakrabban a B és a C szerotipusok okoznak megbetegedéseket. A lakosság egy része tünetmentesen hordozza és terjeszti ezeket a kórokozókat.

Kiknek ajánlott beadatni a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltást?
Feltétlenül javasolt a legveszélyeztetettebb csecsemő és kamasz korosztály megfelelő védelme. Ennek ajánlott, leghatékonyabb megoldása: 1 alapoltás a konjugált, C szerotipus elleni oltóanyagból 12 hónapos korban, majd 1 emlékeztető, kiterjesztő oltás a konjugált ACWY elleni vakcinából 12-15 éves korban.
A Nyugat-Európai és USA-beli relative magas előfordulás miatt, angliai és amerikai nyári iskolákban, kollégiumokban, nyelvtanfolyamokon, általában követelmény a Meningococcus elleni védőoltás beadásának igazolása.

Miért veszélyes betegség a gennyes agyhártyagyulladás, milyen szövődményekkel, következményekkel járhat?
•A Meningococcus agyhártyagyulladás halálozása ma is magas, hazánkban 15 százalék.
•Hazánkban a megbetegedések száma kismértékben emelkedett: az utóbbi néhány évben a C szerotipus vált egyre gyakoribbá (korábban a B volt az elterjedtebb), és 2011 júliusa és 2012 júliusa között Magyarországon 69 esetet regisztráltak, ennek több mint felét a C szerotipus okozta és 9 eset volt halálos kimenetelű. A legtöbb eset Vas megyében fordult elő.
•Kialakult tünetek esetén a betegség halálozási aránya sajnos elég magas (20%), s gyógyulást követően is szövődmények (agytályog, süketség, epilepszia, mentális károsodás) maradhatnak vissza.
•A baktérium méreganyagai bekerülhetnek a véráramba, szepszist, azaz vérmérgezést okozva. A szepszis következtében szövetelhalás alakulhat ki, illetve ennek következménye végtagamputáció is lehet.

Milyen tüneteket okoz a gennyes agyhártyagyulladás?
A kialakult betegség korai szakaszának tünete a magas láz, fejfájás, hányinger, csillapíthatatlan hányás, elesettség, a bőrön apró bevérzések (szepszis esetén), gyakran a tarkótájék merevsége, ízületi fájdalom.

Ezt követően órákon belül jelentkezhet az idegrendszer érintettsége esetén eszméletvesztés.

Csecsemőknél kevésbé jellegzetesek ezek a tünetek, inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, a kutacs elődomborodása figyelhető meg.

Kik a veszélyeztetettek? Kiknek ajánlott beadatni a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltást?
Feltétlenül javasolt a legveszélyeztetettebb csecsemő és kamasz korosztály megfelelő védelme. Ennek ajánlott, leghatékonyabb megoldása: 1 alapoltás a konjugált, C szerotipus elleni oltóanyagból 12 hónapos korban, majd 1 emlékeztető, kiterjesztő oltás a konjugált ACWY elleni vakcinából 12-15 éves korban. Léteznek egy komponensű emlékeztő oltások, de már elérhetők 4 komponensű oltóanyagok is, melyek többb szerotípus ellen nyújtanak védelmet.

A Nyugat-Európai és USA-beli relative magas előfordulás miatt, angliai és amerikai nyári iskolákban, kollégiumokban, nyelvtanfolyamokon, általában követelmény a Meningococcus elleni védőoltás beadásának igazolása.

A gennyes agyhártyagyulladás megelőzhető, ne kockáztasson, előzze meg!
Sokan nem tudnak róla, de a kórokozó ellen többféle védőoltás is kapható, melyek segítségével megelőzhető a betegség kialakulása. Valamennyi védőoltás 70% TB támogatással kapható két éves kor alatti gyermekek részére, lehetővé téve az egyik legveszélyeztetettebb korosztály védelmét.

A forgalomban levő oltóanyagok között van olyan, amely a lejárati időn belül, egyszeri alkalommal, 9 hónapig szobahőmérsékleten is tárolható. A szobahőmérsékleten való tárolás után a készítmény visszatehető a hűtőszekrénybe, a lejárati idő végéig.

Mint minden nem kötelező oltás esetén, a vakcináció egyéni mérlegelés eredménye. Saját és gyermekünk egészsége érdekében érdemes vállalni és kihasználni a megelőzésnek ezt a módját.