Városlista
2024. április 19, péntek - Emma

Hírek

2011. Március 01. 10:03, kedd | Helyi
Forrás: Független SZABAD EURÓPA

A világméretű pénzügyi csalás,

A világméretű pénzügyi csalás,

avagy miért nem fogjuk tudni sohasem visszafizetni adósságainkat.

A világméretű pénzügyi csalás,

avagy miért nem fogjuk tudni sohasem visszafizetni adósságainkat.

Tisztelt Olvasó!

A Független SZABAD EURÓPA célja, hogy az emberek valós adatok alapján döntsenek sorsukról. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, ki kell irtanunk a belénk plántált hazugságokat. (www.szabadeuropa.com)

A hibás adatokat (hazugságokat) legegyszerűebben szüleink, tanáraink és a média útján ültetik belénk. A szülők, a tanárok és a média nagy része úgy vesznek részt az akciókban, hogy nem is tudnak róla. Őket már ugyanis megtévesztettek a hamis adatokkal és a hazugságokat meggyőződésükként, mintegy igazságként adják tovább nekünk, mi meg a saját gyerekeinknek.



Az itt leírtak ezért felzaklatóak lesznek, mert megkérdőjelezik apáink és anyáink állításait. Nyugodjon meg, ők is meg vannak tévesztve, nem tudatosan hazudnak nekünk. Tisztelt tanáraink sem direkt hazudtak nekünk, ők is hazugságok áldozatai. Természetesen, mint mindig most is azt mondjuk, ne higgyen el nekünk semmit sem. Mérlegelje saját maga az adatokat és vonja le a következtetéseket. Elképzelhető, hogy ugyanarra jut, mint mi.


Célunk nem a jelenlegi pénzügyi rendszer azonnali és gyors összeomlasztása, mert, akkor anarchia lenne, ami még a mostani csalásnál is rosszabb. A cél, hogy beszéljünk a témáról, az asztaltársaságokban, a családban, baráti körökben. Vitatkozzunk! (www.szabadeuropa.com)

Az is elképzelhető, hogy az olvasás közben egyszerűen nem hiszi el az adatokat, mert azok ellentmondanak minden eddig tanultaknak, és egyszerűen nem akarja tovább olvasni a cikket, és kétkedni kezd. Ez bizony normális dolog. Pont erre épül a csalás, hogy Önnek a hazugságokat olyan mélyen belevéssék az agyába, hogy egyszerűen ne higgyen el annak ellentmondó dolgokat. Nem Ön a buta, csak megtévesztették.
Csak akkor olvassa tovább, ha van szabad negyed órája és erős idegzetű.


Van tehát a pénz, a csereeszköz, ami miatt fáj a fejünk, mert ugye nincs belőle elég. Úgy tűnik megkeseríti az életünket, mert sokaknak állandó anyagi gondjai vannak. De belegondoltunk-e már, hogy honnan jön a pénz, ki teremti?

Íme az első hazugság:

I. hazugság: A pénzkibocsátás az állam joga. A pénzt az állam nyomtatja.

Pár száz éve még így volt (és a szocializmusban is). De ha ez igaz lenne, mármint, hogy az állam nyomtatja a pénzt, akkor vajon miért bocsájt ki az állam államkötvényeket, ahelyett, hogy egyszerűen pénzt nyomtatna és fedezné a kiadásokat. Miért kötvényt nyom, aminek a kamatába aztán belefullad?

A kérdést megválaszoljuk a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verziójában februártól induló 10 részes, a pénzről szóló sorozatunkban. Akar többet tudni?>>>


Jön persze erre a válasz, ami a következő, a második hazugság:

II. hazugság: Azért nem nyom az állam pénzt, mert akkor infláció lesz!


Nos, ha az államnak hiánya van, mondjuk 100 forint a kiadása, de csak 95 forint a bevétele, akkor az 5 forintot valahonnan elő kell teremtenie. Két lehetősége van, pénzt nyomtat 5 forint értékben (erre mondják, hogy nem szabad, mert jön az infláció), vagy kölcsönt vesz fel öt forint értékben. Nos a pénzkészlet így is, úgy is nő 5 forinttal, tehát ha az infláció e miatt van, akkor mindenképpen lesz, ha az állam nyomtatja a pénzt, ha kölcsönt vesz fel. A különbség az, hogy ha saját maga nyomtatja, akkor nem kell senkinek sem kamatot fizetnie, a kölcsönnél persze igen.


Ha tudni akarja, hogy kitől veszünk fel kölcsönpénzt kamatra, ahelyett, hogy saját magunk nyomtatnánk pénzt a választ megtalálhatja a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verziójában februártól induló 10 részes, a pénzről szóló sorozatunkban. Akar többet tudni?>>>


Persze kölcsönre, hitelre szükség lehet, mert szeretnénk előrehozni vásárlásainkat, és már most élvezni a javakat, hiszen minden arra buzdít minket, hogy fogyasszunk. Így aztán kapunk hitelt a bankoktól, de búsás kamatra. Aki például egy autóra felvesz 1 millió forint hitelt az öt éve alatt 2 milliót fizet vissza. Egy 10 milliós házhitel 15-20 év alatt 25-30 milliójába kerül emberünknek.

És itt rögtön a két következő hazugság egymás után:

III. hazugság: A bankok azért szednek kamatot, mert használjuk az ő pénzüket.
IV. hazugság: A bankok a betétesek pénzéből adnak hitelt a hasznuk a betét és hitel közötti kamatkülönbözetből adódik.


Nos, ez már része a nagyszabású csalás hihetetlen részének. A bankok ugyanis nem a saját pénzüket kölcsönzik ki nekünk, amikor hitelt veszünk fel. Nekik nincs pénzük, így tehát nem igaz az, hogy azért szednek jogosan kamatot, mert az ő pénzüket használjuk. Százból száz ember azt hiszi ugyanis, hogy a bankok összegyűjtögetik a betétesek pénzét és ugyanazt a pénzt helyezik ki a hiteleseknek csak nagyobb kamatra. Ezzel szemben az igazság az, hogy a bankoknak a hiteleik kihelyezését egy dolog szabályozza, az úgynevezett kötelező tartalékráta. A tartalékráta azt határozza meg, hogy a bank a betétei után mennyi hitelt helyezhet ki. Ez a szám általában nagyon alacsony 2-10 százalék. Nézzünk pl. egy 5% tartalékrátájú országot. A banknak van 100 forint betétese. 5%-ot azaz 5 forintot kell kötelező rátán tartania. A maradék 95 forintot kihelyezheti hitelbe. Mindezt úgy, hogy a 100 forint betétért bármikor bejöhetnek az ügyfelek és elvihetik azt. A bank tehát 95 forint adott egy hitelesnek és 100 forintot már következő nap kiveszi a többi ügyfél. Kérdés, honnan van a 95 forintnak fedezete? Kitől van ez a pénz?
(www.szabadeuropa.com)


A kérdést megválaszoljuk a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verziójában februártól induló 10 részes, a pénzről szóló sorozatunkban. Akar többet tudni?>>>

Magyarország államadóssága jelenleg 20.000 milliárd forint kiírva 20.000.000.000.000. Egymilliárd az ezermillió, és ebből van ugye húszezer. De hogy érzékeltessük a számot! Zuschlag ellopott 50 milliót ez 400.000-szer annyi. Ez nem 13. havi nyugdíj! A magyar államadósságból majdnem 100 hónapig – több, mint 8 évig - lehetne fizetni az összes nyugdíjas díját.

A következő hazugság.

V. hazugság: Az államadósság visszafizethető


Nos sajnos nem igaz. Mi ugyanis minden évben többet termelünk, mint amennyit elköltünk. Vagyis hazudnak nekünk, amikor a költségvetés hiányáról beszélnek (deficit). A költségvetés azért hiányos, mert minden évben növekvő összegű kamatot fizetünk. Manapság úgy évi 1500 milliárd forintot, azaz 7-8 milliárd dollárt. De az adósságunk így is nő. Ahhoz, hogy az államadósságunk csökkenjen a költségvetésnek a kamatterhekkel együtt többletben kellene lennie. Ezt hívják szufficitnek. Ezt a szót nem sokszor halljuk a híradókban. Ezért kényszerítenek minden nemzetet arra, hogy a költségvetése éppen hiányos legyen, mert akkor tudnak neki kölcsön adni. Az már nem jó, ha többlete van a költségvetésnek, mert akkor már egy idő után nem kérnének kölcsön és megszűnne a függőségük. És ez természetesen megengedhetetlen. Ezért mindenkire ráerőszakolják majd az eurot.
(www.szabadeuropa.com)


De hát miért nem jó az, ha egy ország visszafizeti az adósságát, és nem tartózik a hitelezőinek.

A kérdést megválaszoljuk a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verziójában februártól induló 10 részes, a pénzről szóló sorozatunkban. Akar többet tudni?>>>


A végső hazugság!

VI. hazugság: A jegybank függetlenségét meg kell őrizni!


Ezt a mondatot tüzes billoggal beégették az agyunkban. Álmunkból felkelve is egyetértünk vele, pedig valljuk be őszintén fogalmunk sincs miről van szó. Kitől kell megőrizni a jegybank függetlenségét? Nos, Kedves Olvasó, meglepő módon Öntől és Tőlem, azaz tőlünk, állampolgároktól.
(www.szabadeuropa.com)
Mi megválasztjuk a Parlamentet, a Parlement megválasztja a kormányt, és a jegybank a kormánytól független, azaz Tőlünk független.

Felvetődik a kérdés, akkor kitől függ a jegybank? Nos, ha kíváncsi a meglepő válaszra, hogy ki áll a nemzetek jegybankjai mögött kérdést megválaszoljuk a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verziójában februártól induló 10 részes, a pénzről szóló sorozatunkban. Akar többet tudni?>>>

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 19. 15:06, péntek | Belföld

Nagy Márton: önfenntartó társasággá kell válnia a Magyar Postának

A kormány azt várja a Magyar Posta Zrt.-től, hogy legyen önfenntartó, folytassa a zöld és digitális átállást, szolgáltatásait pedig továbbra is biztosítsa mindenki számára lakóhelytől függetlenül

2024. Április 19. 15:03, péntek | Életmód

Novemberben kerül országszerte a mozikba Herendi Gábor új filmje

Novemberben 28-tól kerül a országszerte a magyar mozikba Herendi Gábor Futni mentem című új romantikus vígjátéka.

2024. Április 19. 14:58, péntek | Belföld

KSH: Drágább az üzemanyag Magyarországon a környező országok átlagánál

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt.