Egy híres neves sebész, Theodor Billroth /körkeretes képen/, akit a maga korában az orvostudomány pápájának neveztek erről így fogalmazott:
"Megvetést érdemel az az orvos, aki a szívhez nyúl"

Tehát, aki mégis vállalta ezt a felelősséget, hogy megmentse a páciens életét, az orvostudománnyal találta szembe magát. De mégis akadt olyan, aki szembement az elvárásokkal, és kísérletezett, vagy próbálkozott, a háborúban, amikor egy katona repeszt kapott a szívébe, és azt onnan sikeresen, anélkül, hogy a beteg belehalt volna, eltávolította. Vagy emlékezetes és történelem, amikor 1964-ben James Hardy, egy csimpánz szívét ültette be a betegébe, aki a műtét után 90 percet élt!

A világ első szívátültetését a dél-afrikai Christian Barnard/képen lent/ hajtotta végre 1967. december 3-án. Egy 53 éves szívbeteg férfi kapta meg egy autóbalesetben elhunyt fiatal lány szívét. A műtét szakmailag sikeres volt, a beteg azonban 18 nappal később tüdőgyulladásban meghalt: a szervkilökődés ellen alkalmazott gyógyszeres kezelés lehetetlenné tette immunrendszere számára, hogy a betegséggel szemben védekezzen. A kilökődés megakadályozása Norman Shumway nevéhez fűződik.

Magyarországon az első műtétet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján Dr.Szabó Zoltán/kis kép/ és csapata hajtotta végre. A műtét előtt több évig gyakoroltak holtesteken, állatokon, felvázolva és gyakorolva az esetlegesen felmerülő komplikációkat.

Az első újszíves beteg, Schwartz Sándor ma is jó egészségnek örvend.