Az eddig regisztrált esetek zöme ugyan egy, az amerikai kontinensen élő kullancsfajhoz köthető, de már Európában és Ausztráliában is találkoztak a jelenséggel.
Kullancscsípés is állhat a látszólag minden előzmény nélkül kialakuló vöröshús-allergia hátterében - hívták fel a figyelmet egy itthon kevéssé ismert problémára amerikai kutatók. Az utóbbi pár évben az Egyesült Államok délkeleti részén megszaporodott azon esetek száma, amelyekben a páciensnél egyik napról a másikra kiütéseket, hányást, hasi görcsöket, vagy akár anafilaxiás sokkot váltott ki egy marhaszelet, hamburger, báránycomb vagy sertéssült elfogyasztása - holott korábban ezeket akár évtizedeken keresztül gond nélkül ehette.

A felelős: Amblyomma americanum
A húsallergia kialakulásáért Amerikában a kontinens középső részén honos Amblyomma americanum - közismert nevén „Lone Star” (magányos csillag) - nevű kullancsfaj tehető felelőssé, amely nevét a nőstények hátán lévő csillagszerű fehér foltról kapta. Előfordulása főként bokros-cserjés területeken és sűrű aljnövényzetben jellemző, és a vadon élő állatok terjesztik.

Azt, hogy a különös allergiás esetek hátterében kullancscsípés állhat, először 2007-ben vetették fel a Virginiai Egyetem szakemberei. A felfedezés egyébként a véletlennek köszönhető: egy allergológus szakorvost nem hagyta nyugodni a kérdés, miért vált ki súlyos allergiás tüneteket néhány daganatos betegnél a kezelésre alkalmazott gyógyszer. A célzott vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy az allergiás tüneteket produkáló betegek vérében kimutathatóak a vörös húsokban és az adott gyógyszerben is megtalálható szachariddal (alfa-galaktóz, röviden alfa-Gal) szembeni antitestek. Az allergiás tüneteket kizárólag a kullancsok által leginkább fertőzött délkeleti államokból származó pácienseknél regisztrálták, és hasonló földrajzi korrelációt állapított meg egy későbbi, nagyobb mintán elvégzett vizsgálat is.

A kutatók kiemelték, hogy az összefüggés feltárását megnehezítette, hogy az allergiás reakciók a tipikus ételallergiás tünetekhez képest késleltetve, többnyire 3-6 órával a sertés-, marha-, vad- vagy bárányhús elfogyasztását követően jelentkeztek. Így utólag persze nem meglepő a dolog: az alfa-Gal legnagyobb koncentrációban a nehezen lebomló állati zsírokban fordul elő, amelyek megemésztése több órát vesz igénybe.

Sok a tisztázatlan kérdés
Bár egyre több részlet derül ki a kullancs által okozott húsallergiáról, azt még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy az antitestek termelődését a kullancs csípése váltja ki. Az sem egyértelmű, hogy a kullancs nyálában található anyagok indítják be a reakciót, vagy egy másik gazdaszervezetből származó kórokozó emberi vérbe juttatása „húzza meg a ravaszt”.

Szintén további vizsgálatokat igényel annak kiderítése, hogy egyes embereknél miért termelődnek a kullancscsípés hatására alfa-Gal antitestek, és másoknál miért nem. Az allergiás reakciót kiváltó körülmények is rendkívül széles skálán mozognak: van, aki csak a disznóhúsra allergiás, a marhára viszont nem, másnál viszont az is elég, ha egy termék állati eredetű zselatint tartalmaz, sőt, sertésbélbe töltött baromfivirsli is kiváltott már reakciót. Jó hír, hogy sok páciensnél az allergiás tünetek az évekkel jelentősen mérséklődnek (ha nincs újabb kullancscsípés), legtöbben a biztonság kedvéért mégis végleg lemondanak a vörös húsról.

A kullancsok térhódítása révén a probléma sajnos egyre több húsfogyasztót érinthet: minden jel arra mutat ugyanis, hogy az Amblyomma americanum nem az egyetlen kullancsfaj, amely allergiás reakció kiváltására képes. Kullancscsípéssel összefüggő húsallergiás eseteket regisztráltak már Ausztráliában, Spanyolországban, Franciaországban és Svédországban is, így könnyen elképzelhető, hogy előbb-utóbb más kontinensen is újabb betegséget írhatunk a kullancsok rovására.