A kemence építése és használata a magyarság legrégibb épített örökségei közé tartozik. A finnugristák erről a számunkra fontos használati és szakrális tárgyunkról is különös elméleteket gyártottak.

A nyelvészek a kemence szavunkat szláv eredetűnek tartják, állítólag a szláv kamen, vagyis a kő szó származéka, mely a honfoglalás előtt került a nyelvünkbe, de az alföldi kemencék kialakulását csak a 15. századra teszik! Zavaros magyarázatuk szerint a szó a keleti szláv nyelvből ered, máshol viszont azt állítják, hogy a mi kemencénkhez hasonló kifejezés csak az északi (!) szlávban található, ahol fürdőmedencét jelent.

A szó eredete

Az ellentmondásos elméletek után nézzük a tényeket! Először mi is vizsgáljuk meg ezt a fontos műveltségi szót. Nem túl valószínű, hogy egy olyan fejlett szkíta-hun örökséggel rendelkező társadalom, mint a magyar meglegyen ételkészítési eszköz nélkül. A kő, valamint a „szláv” kamen szóhoz valóban van köze a kemencénknek. De régen nem követ jelenthetett, hanem talajt, vagy földet, ahová az építményt lesüllyesztették és később pedig vályogból, agyagból készítették a meleget adó építményt. Talán a legközelebbi rokon kifejezés a hun alapú mongol nyelvben meglévő „körü” szó lehetett, mely máig talajt és földet jelent, és ennek egyik kései változata lehet a kő, illetve a szláv kamen, utóbbit a szkítáktól és a hunoktól vehették át a kelet-európai síkságon elterjeszkedő szláv törzsek.

Ősi ázsiai típusok

Az eddigi ismert leletek alapján a legősibb kemencét Balakotban, az Indus-völgyi civilizáció házaiban találták, nagyjából ötezer évvel ezelőtt. Ugyancsak ilyen ősi építmények nyomait találtak meg Kína egyik legjelentősebb neolit telepén, Banpo faluban, a mai Xian város keleti felén. A fenti két lelet különlegessége, hogy a kemencén kívül még olyan leletek (ősi rováshoz hasonló jelek, jelképek, stb.) kerültek felszínre, melyek az északi, szkíta-hun népek felé irányították a régészek, de a korszakot kutató történészek figyelmét is.

Nemcsak az ősi, bronzkori civilizációs emlékek között, hanem a belső-ázsiai késő ókori hun városokban is találtak kemencét. A Bakál-tó menti Ivolgában egy köztes kemence típus tárult fel, amelyet félig földbe mélyesztettek. A kutatók formai hasonlóságok miatt a kínai házi kemencével, a kanggal hozták összefüggésbe, mely leginkább Észak-Kínában fordul elő, vagyis az egykori hun területeken.

A Kárpát-medencében is már jóval a 15. század előttről kerültek elő kemencék. Többek között az avar korban és a honfoglalás idején találtak földbe mélyesztett sütő helyeket, ami már eleve megkérdőjelezi a szláv átvétel lehetőségét. A Kárpát-medencei földbe mélyesztett kemencének máig megvan a keleti rokon: a Góbi-sivatagban még mindig vannak olyan magányos szállások, ahol a jurtán belül ezt az ősi kemence fajtát használják!

_{OB - barikad.hu}