Ellentétben a sokszor hangoztatott véleménnyel a fiatalokat igen is érdekli a történelem. Szívesen látogatják a Terror Háza Múzeumot és a Sorsok Háza is elsősorban rájuk fog fókuszálni – mondta el a Rádió Orient műsorában Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója, aki ugyanakkor arra is rámutatott, nem lehet objektivitást elvárni ott, ahol emberek tevékenykednek, hiszen minden egyes alkotó ember saját világnézettel rendelkezik.

„Én azt tapasztalom, hogy a fiatalokat érdekli a történelem, és könnyű őket megszólítani” – mondta Scmidt Mária. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepéhez kapcsolódva a középiskolások számára idén is tartanak rendhagyó történelem órákat, ami után a résztvevők megnézhetik a kiállítást is. „Az előadóknak is nagy öröm, amikor érdeklődő fiatalokkal találkoznak, és a középiskolások számára is élményt jelent, ha ismert történészeket hallgathatnak.” Ezeken a foglalkozásokon egyes témákat más megközelítésből is megvilágítanak, mint a hagyományos tankönyvek, így válhat élményszerűvé a tanulás – mondta a főigazgató.

Az ünnep hetében többször megtekinthető lesz a Játsszunk nyugodtan! – 1956 című több nyelven feliratozott dokumentumfilm, melynek Schmidt az egyik alkotója, aki elmondta, hogy „azért készült ez a film, hogy azoknak is elmondja 1956 tanúságait, akik nem rendelkeztek háttértudással, akik előzetes ismeretek nélkül ülnek le a képernyő elé”.

Egy kiállítás nem lehet objektív

Az Alekszandr Szolzsenyicin-kiállításról a főigazgató elmondta, hogy nagyon nagy sikert aratott. A tárlat kapcsán kijelentette, hogy egy múzeumi bemutató esetében nincs értelme objektivitásról beszélni. Egy kiállítás mindig valamilyen értékrend alapján jön létre. „Az is egy szubjektív személy, aki elkészíti a tárlatot, és az is, aki megnézi. Azt csak a kommunizmus hívei terjesztették önmagukról, hogy ők az objektív igazságot képviselik, mert hogy az a tudományból fakad. De láttuk, hogy az egész egy csúfos kudarcba fulladt.” – emlékeztetett a Rádió Orient vendége.

A Terror Háza Múzeum saját értékrendjének megfelelően a demokrácia szempontjából tekint a diktatúrára. „Ezt mi büszkén vállaljuk is. Azt akarjuk megmutatni, hogy mennyi áldozatra és harcra volt szükség ahhoz, hogy a kommunizmust legyőzzük, és milyen nagy eredmény, hogy már egy szabad és független országban élünk” – mondta az intézmény vezetője.

Embertelenségben is embernek maradni

Schmidt nagyon bízik abban, hogy a Sorsok Háza el fog készülni a rendelkezésre álló rövid idő alatt. „Gondolni sem akarunk arra, hogy ez esetleg nem sikerül” – mondta. A Józsefvárosi pályaudvar helyén építendő emlékhelyen elsősorban emberi sorsokat akarnak bemutatni. Olyan sorsokat, amelyek a történelem egy nagyon nehéz időszakában váltak áldozattá, de bemutatják az embermentőket is, hogy ”a fiatalok lássák, hogy embertelen körülmények között is lehet embernek maradni, és mindig lehet a jót is választani. Rávilágítani, hogy az ő életükben is mindig ott van a választás lehetősége”- mondta a Sorsok Háza szakmai koncepciójáért is felelős történész.

Kertész Imrének a német holokausztiparról tett kijelentése szerinte arról tanúskodik, hogy sajnálatos módon vannak, akik az emlékezésből iparszerű bizniszt akarnak kialakítani. „Ők jól tennék, ha belenéznének abba a tükörbe, amit az író kijelentése tart számukra.” Magyarországnak ugyanakkor a hetvenedik évforduló kapcsán kötelessége az emlékezés. „Ki kell nyitni a közönség szívét, hogy legalább egyszer igazán figyeljen oda és értse meg, hogy mi történt valójában. Azonban, arra is ügyelni kell, hogy ne essünk át a ló másik oldalára. Érezzük ennek a felelősségét és a probléma összetettségét” – tette hozzá.

Az erő dönt az értékekről

A Brüsszelben létrehozandó Európai Történelem Háza „azokat a közös fókuszpontokat szeretné bemutatni, amelyek előreviszik az európai identitást, ugyanakkor melyekben minden ország magára is talál, és mindezt közös nyelv nélkül” – ismertette Schmidt Mária. A koncepció még nem állt össze, mert sokféle érdeket kell összhangba hozni és még abban sem egyeztek meg, hogy a kereszténységet elfogadják-e a közös örökség részének. 'Itt sincs szó objektivitásról, csak érdekekről és hatalmi harcokról. Az, hogy ki szabja majd meg a kiállítás végső narratíváját, itt is hatalom kérdése” – fogalmazta meg Schmidt Mária a Rádió Orient műsorában.