Az ókori Rómában igen nagy becsben voltak a virágok, talán mondhatnánk azt is, hogy igazi „rózsaőrület” tombolt. Nos, nemrégiben mi is felelevenítettük a római lakomák elképzelt világát, hosszú hónapok gondos előkészületei után.

A lakomateremben romváros ihlette antik oszlopfők, korhű rózsacsokrok díszítették a termet, a mennyezetről kis fiolákban virágok csüngtek alá. Szobor-torzó, szökőkút, gyümölccsel teltbőségszaru tették teljessé az illúziót. Gyertyák reszketeg fényében csillogtak az erre az alkalomra készült poharak, aranylott a kancsókban a mézes bor. Az összegyűlt vendégek a felcsendülő zeneszó mellett foglalták el helyüket, majd megjelent Cézár személyesen: lányok hintettek lába elé sziromszőnyeget. Rabszolgák sietve hordták körül a tálakat, töltöttek italokat. Majd bevonultak a büszke és félelmetes gladiátorok, szórakoztatni a lakomázó társaságot. Egy röpke időre elvarázsolva, egy szépséges, letűnt kor fényűzésétől megérintve, s újból nem mindennapi élményekkel gazdagon térhetett haza minden érdeklődő.

Az ételsor költeményeit Apicius szakácskönyve ihlette – e műről már olvashattak, igazi, ínyencségekkel! Most álljon itt a menüsor, s egy finom étek belőle – még nincs vége a májusnak, lehet virágillatos estén odahaza is tógába bújva Floralia-t tartani!

Hogyan készíts a római kori lakoma étkeihez hasonlókat manapság

Porcus Troianus
Végy egy szép sertés dagadót, szúrd fel, dörzsöld be borssal, korianderrel, kend meg szardellapasztával. Egy-két csirke mellyehúsát dörzsöld el finomra, tégy hozzá tojást, vagdalt petrezselymet, lestyánt, fokhagymát, borsot, oregánót, zsemlyemorzsát, s tölt a húsba be. Varrd össze, kend meg zsiradékkal s forró sütőben süsd pirosra, miközben borral öntözgeted.

Hiteles írás Macrobius Saturnáliájából: trójai sertéssült: a szép sertést kisebb állatokkal töltötték meg, akárcsak amott a falovat.

Császári gombák

Olívaolajat keverj el fokhagymával, kakukkfűvel, tegyél bele sok kis gombát. Hagyd benne egy napig. Akkor a kis gombákat fűzd pálcákra, 5-6 db-ot egyre. Parázs felett süsd, míg jó nem lesz.

Iulius Ceasar féle árpakása

Árpagyöngyöt főzz puhára, de elébb adj hozzá olívaolajat. Csirke húsát dörzsölj el finomra, fehérítsd olajon, fűszerezd meg jól fokhagymával, borssal, szardellapasztával, önts reá húslevest, főtt répát tégy bele. Ha megfőtt, keverd hozzá az árpakását, s apríts bele jó maréknyi zöldpetrezselymet.

Csemege hal garummal

Tengeri halat vegyél, s kend meg szardellapasztával. Fektesd edénybe, szórj rá felszeletelt hagymát, oregánót, borsot, locsolj reá jó bort és tedd a kemencébe sülni.

Borsóból püré rozmaringgal

Száraz borsót áztass be, aztán főzd puhára Tégy hozzá bőven rozmaringot, írós vajat, keverd fertályórán át.

Kappan és jérce mogyorós bundában

Az szárnyasok combjait főd zöldséges lében, hagyd hűlni. Aztán forgasd lisztbe, tojásba, durvára tört mogyoróba , és süsd forró zsiradékban szép pirosra.

Datolya dióval bélelve
Szép aszalt datolyának szedd ki a magját, tegyél helyére diót. Önts reá mézes bort, s forrald föl.

Defrutum

Aszalt fügét rakj jó fehérborba, áztasd féltucat napig. Ekkor tegyél hozzá birset, egy jó kanál mézet, fahéjat és főzd addig, amíg sűrű mártássá válik.

Császárbélszín babérral és más fűszerekkel

A marha szép húsából vágott szeleteket kend meg mustárral, borsozd meg, tegyél rá babérlevelet. Kötözd át leheletnyi füstölt húsos szalonnával, és süsd szép pirosra.

Plinius salátája

Végy zöld salátákat: fejeset, jégsalátát, s amit még lelsz a kertedben. Tépd össze, vess közé karikázott póréhagymát, retket. Gyöngéden locsold meg a reá illő borecetes lével, hints rá metélőhagymát és petrezselymet összevagdalva s máris tedd vendégeid elé.

Tiropatina

Fél liternyi tejet önts fél tucat tojáshoz. Verd fel három kanál mézzel, csorgasd cseréptálba és főzd sűrűre. Csípős borssal megszórva add vendégeidnek.

Borsos édesség

Végy a legjobb keményítőlisztből, és főzd meg tejben. Terítsd tálcára. Ha kihűlt, vágd fel és süsd ki jófajta olajban. Önts rá mézet, borssal hintsd meg és tálald.

Piceumi kenyér

Bor, amely édes, erős és üde, amint azt Plinius jellemezte

Szőlőnek édes leve és rózsa szirmaiból főtt ital

Píceumi kenyér

„Gorombára őrölt lisztet áztass 9 napig szőlőlében. Dagassz belőle kenyeret aszú szőlővel, cserépben süsd meg. Várd meg, míg langyosra hűl, akkor törd csak le a cserepet róla.” – így szólt Apícius hiteles írása, ami az egyetlen, az ókori Rómából ránk maradt szakács-irodalom. Megpróbáltunk a mai időknek megfelelően, hasonlóképpen eljárni: s mondhatom, az eredmény igencsak ínycsiklandó lett!

Kell hozzá: 10 dkg mazsola, 3 dl szőlőlé, 2,5 dkg élesztő, csipetnyi só, 30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 20-25 dkg finomliszt

A teljes kiőrlésű lisztet szórd a szőlőlébe, keverd össze, és lefedve tedd félre legalább egy napra. Ekkor morzsold bele az élesztőt, csippentsd hozzá egy kis sót, és a finomlisztet folyamatosan adagolva hozzá, alaposan dagaszd meg. Ha már összeállt a tészta, dobd bele a mazsolát, és avval együtt gyúrd készre. Tedd egy legalább kétszer akkora cseréptálba, amit előzőleg beliszteztél (vagy sütőpapírral kibéleltél). Borítsd le kendővel, s hagyd szép kövérre kelni. Bő másfél óra után hideg vízzel ecseteld meg, éles késsel hasogass bele cikkeket, és tedd előmelegített sütőbe. 190 fokon 40-45 perc alatt süsd szép ropogósra. A sütőből kivéve tedd rácsra hűlni. (A tészta kenyérsütő gépben is megsüthető.)

Halmos Monika