Az EU-országok szerdán sem jutottak döntésre abban, hogy mikor léptessék hatályba az Oroszországgal szemben már elfogadott újabb gazdasági szankciókat.

A szakadárok és a kijevi kormányerők múlt pénteken kötöttek tűzszünetet, amely néhány összetűzéstől eltekintve azóta is tart. Donyeck és Luhanszk továbbra is a felkelők kezén van. Ezek a régiók átmenetileg önigazgatási jogokat kaphatnak Kijevtől, jelentette be az ukrán elnök.

A föderalizációt vagy az elszakadást azonban kizárja. „A Minszkben aláírt egyezmény Ukrajna szuverenitásának helyreállítását és megőrzését rendeli el azokon a területeken is, amelyeket jelenleg a lázadók ellenőriznek. Az a rész is visszakerül az ukrán törvénykezés hatálya alá. Felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy nincs és nem is lehet szó föderalizációról vagy ennek a területnek az elszakításáról” – fogalmazott Porosenko.

A német kancellár szerint nem valósul meg teljes mértékben a tűzszüneti megállapodásban szereplő béketerv, Moszkvát ezért azonnal újabb büntetőintézkedésekkel kell sújtani. „Az adott helyzetre tekintettel, bár a helyzet javult, ezt nem nevezhetjük százszázalékos fegyvernyugvásnak, így azért lépünk fel, hogy kihirdessék az uniós szankciókat” – jelentette ki Angela Merkel.

Az újabb büntetőintézkedések az orosz cégek tőkepiaci hozzáférését, a hadiipart és az olajipar úgynevezett érzékeny technológiáit is érinthetik. Vlagyimir Putyin viszont a nyugati hatalmakat vádolta azzal, hogy kiprovokálta az ukrán válságot. Szerinte ezzel új fegyverkezési versenyt akarnak elindítani, és újjá szeretnék éleszteni a NATO katonai blokkját. ƒ„Számos új fenyegetés tűnik fel. Legutóbb a NATO arról döntött, hogy növeli jelenlétét Kelet-Európában” – mondta Putyin, hozzátéve: nem szállnak be a fegyverkezési versenybe.

Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta az észak-atlanti szövetség számos hadgyakorlatot tartott a régióban. Jelenleg Csehországban gyakorlatoznak a NATO-tagállamok vadászrepülői, több mint ezer katona részvételével.