"Ma este a Corvin aluljárójában az automatából akartam váltani bérletet, ami a visszajáró apróig ment is, bár közben egy kevéssé szimpatikus úriember a 12 beteg gyerekére és az amputált lábú nejére hivatkozva fohászkodott hozzám.

Ezek után a papírpénzt nem nyomta ki a gép. Lehajoltam megnézni, hogy mi lehet a probléma, és papírzsepivel volt teletömködve.

Valahol már olvastam erről a pénzszerzési módról, így megkértem két srácot, hogy hívja ide a BKV-ellenőröket (nem hagytam ott a gépet). Az ellenőr azt mondta,

Nekik közük nincs az automatához, más üzemelteti, hívjam fel a számot, ami rajta van.

Öt perc várakozás után sem sikerült egy ügyintézőhöz kapcsolni, közben az emberünk nem tágított mellőlem, hiába kértem először szépen, után már agresszíven, hogy menjen el innen.

Ezek után tök hülyének nézett, hogy nem hordok magamnál kést, amivel kipiszkálhatnám. Öt perc sikertelen próba után belementem, hogy megtarthat 500 Ft-ot, ha kiszedi.

Durván 20 másodperc után kikapta a pénzem és a kisebb bankjegyet próbálta visszaadni. Kihúztam a kezéből és még annyit tettem hozzá, hogy büszke lehet magára, hogy meglopott egy diákot. Holnap a BKK kapni fog tőlem egy olyan levelet, amiért nem kapok rózsacsokrot az ajtóm elé, az biztos.

Azon kevés százalékhoz tartozom, aki vesz bérletet/jegyet, és még a visszajárómért is meg kell verekednem egy rosszarcú, talpig beszívott, jellemtelen köcsöggel, ez már röhej.

Nem hiszem el hogy ez ellen nem lehet tenni valamit, az ellenőrök tanácstalanul állnak, hümmögnek, majd otthagynak, ügyintéző még hírből sem járt a vonal végén.

De én fizessek az összehányt, hiányosan közlekedő, szocreál, kigyulladó roncsokon való közlekedésért."

„Tényleg baromi nehéz embert találni, ha elromlik, a kallerek tényleg leráznak, és a múltkor nekem is majdnem negyedóráig tartott telefonon elérni a BKK-ügyfélszolgálatot, amikor elnyelte egy ötszázasomat″ – kommentálta kollégánk a hírt.

Fotó: Adrián Zoltán (képünk illusztráció)