Városlista
2020. február 20, csütörtök - Álmos

Hírek

2015. Április 03. 12:03, péntek | Belföld
Forrás: onlinejogsebesz.hu

Pénzkövetelések behajtása perben – Jogász válaszol

Pénzkövetelések behajtása perben – Jogász válaszol

Pénzkövetelések behajtása perben – Jogász válaszol

Jelen tanulmány a pénzkövetelések behajtásának perbeli eszközeit, jogi útját kívánja ismertetni a hatályos jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény (Ptk.), a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) alkalmazásával.

Fizetési meghagyásos eljárás

Ha a pénzkövetelés összege nem haladja meg az 1.- millió forintot, akkor az csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető feltéve, ha a kötelezettnek van ismert idézési címe (belföldi lakóhely, tartózkodási hely, székhely, képviselet). Az ilyen „kisértékű” követeléseket nem lehet közvetlenül bírósági úton érvényesíteni, hanem előtte kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani. A fizetési meghagyásos eljárás (2009. évi L. törvény) a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Ha a jogosult a pénzkövetelés behajtása érdekében a bíróságon mégis pert indít, akkor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja azzal az indokkal, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie (Pp. 314.§). Ha a pénzkövetelés összege meghaladja az 1.- millió forintot, de nem haladja meg a 400.- millió forintot, akkor a jogosult választásától függően azt fizetési meghagyás útján vagy bírósági eljárásban érvényesítheti, míg a 400.- millió forintot meghaladó pénzkövetelés csak bírósági úton perben érvényesíthető. A fizetési meghagyásos eljárásban nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, amelynek alapja a pénzkövetelés járulékok nélküli értéke (díjalap), és mértéke 3 %, de minimum 5.000.- forint, és maximum 300.000.- forint. Természetes személy a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán személyes költségfeljegyzési jogban részesíthető, amely alapján mentesülhet az eljárási díj előlegezése alól.

Fizetési meghagyás végrehajtása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A jogerős fizetési meghagyás alapján bírósági végrehajtásnak van helye. A végrehajtási kérelmet ahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Végrehajtási kérelem nem terjeszthető elő a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A végrehajtás elrendelésére kizárólag végrehajtási lappal kerül sor, amelyet a közjegyző megküld a végrehajtónak. A végrehajtási kérelem előterjesztéséért végrehajtási díjat kell fizetni, amelynek mértéke a díjalap 1 %-a, de minimum 5.000.- forint, maximum 150.000.- forint.

Bírósági peres eljárás

Ha előzetesen fizetési meghagyásos eljárás indult, és a kötelezett ellentmondása folytán az perré alakult, akkor arról a közjegyző értesíti a jogosultat. Ezzel egyidejűleg a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő, a tanúk nevét és címét a bíróságnak jelentse be. A bírósághoz intézett beadványban a fizetési meghagyásos eljárásban kapott ügyszámra hivatkozni kell. Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást nem automatikusan követi a bírósági eljárás, hanem a bírósági eljárást a jogosultnak kell megindítania 15 napon belül a bírósághoz történő külön beadvány benyújtásával a közjegyzői felhívásban foglaltak szerint. A közjegyző a jogosult értesítését követően a fizetési meghagyásos eljárás iratait megküldi a bíróságnak. Ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá a tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési kötelezettségét a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított 15 napon belül nem teljesítette, akkor a bíróság a pert megszünteti (Pp. 318.§). Ha a jogosult kötelezettségeit teljesítette, az iratok megérkezésétől számított 30 napon belül a bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Az eljárás további menete többek között függ a pénzkövetelés összegétől, értékétől.

Az úgynevezett kisértékű perekre a Pp. speciális szabályokat tartalmaz. Kisértékű pernek minősülnek a járásbíróságok hatáskörébe tartozó, az 1.- millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére indított perek, amelyek fizetési meghagyásos eljárást követnek (például ellentmondás folytán perré alakult). A speciális szabályok a kisértékű perek gyors és költségkímélő elintézést szolgálja, de az általános szabályokhoz képest szigorúbbak is, amelyekre fokozottan oda kell figyelni. Például az első tárgyaláson a feleknek megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettsége van, és a bizonyítási indítványokat is elő kell terjeszteni már az első tárgyaláson egy-egy kivételtől eltekintve. Ezek elmulasztása a mulasztó fél terhére esik. Ha a per nem tartozik a kisértékű perek közé, akkor a bírósági eljárás a Pp. általános szabályai szerint folytatódik.

Ha előzetesen nem kötelező, vagy nem volt fizetési meghagyásos eljárás, akkor a pénzkövetelés bírósági úton polgári perben érvényesíthető a Pp. általános szabályainak alkalmazásával. A pert a bírósághoz benyújtott beadvánnyal, azaz keresetlevéllel kell megindítani. Lehetőség van arra, hogy az ügyvéd által nem képviselt fél (felperes) a keresetét bármely járásbíróságon vagy a perre illetékes törvényszéken jegyzőkönyvbe mondja. A bíróságokon általában hetente úgynevezett panasznapi ügyintézést tartanak, ahol jogász szakember segítségével lehet jegyzőkönyvbe foglalni és benyújtani a keresetet. A jövedelmi és vagyoni helyzetük miatt rászorultak ingyenes (államilag támogatott) jogi segítségre tarthatnak igényt peren kívüli, illetőleg peres eljárásokban, amelyekben külön névjegyzékben szereplő jogi segítő (például ügyvéd) közreműködését kérhetik. A jogi segítségnyújtást a lakóhely szerinti Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Jogi Segítségnyújtási Osztályán kell igényelni. Az ügyfélszolgálatok elérhetőségei megtalálhatók a következő honlapon: http://kih.gov.hu/ugyfelszolgalat3 . Ha az állami támogatásra jogosulttá válik, akkor már a keresetlevél elkészítésében ügyvédi segítséget kaphat, illetőleg a perben pártfogó ügyvédi képviselettel járhat el.

Bírósági eljárás költségei

A bírósági peres eljárásért illetéket kell fizetni az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) szerint. Az illeték számításának alapja a pertárgy értéke, amely pénzkövetelések esetében összegszerűen meghatározható módon megegyezik a járulékok (kamat, költség) nélkül számított főkövetelés értékével. Az illeték mértéke az elsőfokú peres eljárásban 6 %, de minimum 15.000.- forint, maximum 1.500.000.- forint. A fizetési meghagyásos eljárásnak ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj összegét be kell számítani, vagyis a díj összegével csökkentett illetéket kell megfizetni, amelyet illetékbélyegben kell leróni. A fizetési meghagyásos eljárás díja a perköltség részét képezi (Pp. 317.§), ezért erre kérhető a bíróságtól a kötelezett marasztalása. Az illetéken kívül további költségek (szakértői díj, tanúdíj, stb.) merülhetnek fel, amellyel számolni kell. A bírósági eljárásban különböző költségkedvezmények vehetők igénybe jövedelmi, vagyoni helyzettől függően. Célszerű a bírósági eljárás megindításával egyidejűleg költségmentesség iránti kérelmet előterjeszteni, mert ebben az esetben az illetéket nem kell leróni a keresetlevélen, és a többi költség előlegezése és/vagy viselése alól is mentesülhet.

Végrehajtási eljárás

A bíróság a per érdemében ítélettel dönt, amely akkor válik végrehajthatóvá, ha jogerős vagy előzetesen végrehajtható. A végrehajtási eljáráshoz azonban több feltétel szükséges: a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő eltelt. A végrehajtás elindításához végrehajtási kérelmet kell előterjeszteni az elsőfokon eljárt bíróságon, aki a polgári ügyben hozott marasztaló határozat alapján végrehajtási lapot állít ki. A bíróság a végrehajtási lapot megküldi az adós lakóhelye/székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

Ezt követően az eljáró végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alkalmazásával a pénzkövetelés behajtása érdekében felkutatja és végrehajtás alá vonja az adós munkabérét (járandóságát), az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegét, az adós ingóságát, az adós ingatlanát, illetőleg ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A végrehajtási eljárás megindításakor illetéket kell fizetni, amelynek mértéke a pénzkövetelés 1 %-a, de minimum 5.000.- forint, maximum 350.000.- forint, amelyet a bíróságnak benyújtandó végrehajtási kérelmen kell illetékbélyegben leróni. A végrehajtó előtti végrehajtási eljárásban további végrehajtási költségek merülnek fel, amelyet a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, de az adós viseli, rajta behajtható. Ha a költségek előlegezése nem történik meg, akkor a végrehajtás szünetelni fog, és a végrehajtó végrehajtási cselekményt nem foganatosít. A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő a költséget megelőlegezte feltéve, ha ez a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül megtörténik, mert 1 éven túl az eljárás nem folytatható, hanem a végrehajtás megszűnik. Fontos határidő még a végrehajtási jog elévülése, amely a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Az általános elévülési idő 5 év, de van ennél rövidebb elévülési idő is. Bár a végrehajtási jog elévülését kérelemre kell figyelembe venni, ha ez megtörténik, akkor annak jogkövetkezménye, hogy a végrehajtást nem lehet elrendelni, illetőleg a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

Kelt: 2015. március

Tanulmány szerzője: Dr. Balogh Krisztina ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu
Iroda: 2660 Balassagyarmat, Hunyadi utca 15. szám
Mobil: +36 (30) 619-0295
Telefon/fax: +36 (35) 546-787
Email: topugyved@gmail.com
Weblap: www.balogh-ugyved.hu

Ezek érdekelhetnek még

2020. Február 20. 14:01, csütörtök | Belföld

Elítélték a két újszülöttjét megfojtó sárkeresztúri nőt

Első fokon, nem jogerősen tizennyolc év fegyházra ítélték azt a sárkeresztúri nőt, aki három éven belül két újszülöttjét is megfojtotta - közölte a Székesfehérvár Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.

2020. Február 20. 12:08, csütörtök | Belföld

Már az ötezredik veseátültetést végezték el a Semmelweis klinikán

Elvégezték az ötezredik veseátültetést a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján - közölte az egyetem csütörtökön az MTI-vel.

2020. Február 20. 09:54, csütörtök | Belföld

Több milliárd forintnyi adót csalt el egy internetes kereskedőbanda

Egy internetes kereskedelemben érdekelt szervezetet azzal gyanúsít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy az EU-s áfaszabályok kijátszásával 4,7 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek

2020. Február 20. 09:00, csütörtök | Belföld

Tíznaposra bővül a tavaszi Országos Étterem Hét

Rekordszámú étteremmel és a korábbi években megszokottnál hosszabb ideig, tíz napon át várja a vendégeket márciusban a tavaszi Országos Étterem Hét, amelyre szerdától lehet asztalt foglalni.