A regnáló amerikai elnök, Barack Obama elődje, Bill Clinton alapítványának a Clinton Global Initiative rendezvényén szólalt fel tegnap. Az elnök azt hangoztatta, hogy a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza.

Emlékeztetett arra az ígéretére, hogy egy évvel ezelőtt New Yorkban megfogadta:

az Egyesült Államok, amely a világon vezető szerepet játszik ezen a területen, a korábbiaknál is többet fog tenni a civil társadalom megerősítése érdekében, amivel kapcsoltban négy új lépést jelentett be.

Elsőként azt, hogy a civil társadalmi csoportokkal való partneri együttműködés mostantól az egész amerikai kormány feladata lesz, vagyis nemcsak a külügyminisztériumé és a USAID kormányzati segélyszervezeté. Az elnök utasította a minisztériumokat és kormányzati hivatalokat, hogy rendszeresen konzultáljanak és működjenek együtt civil társadalmi szervezetekkel. Az amerikai kormányszervek szembehelyezkednek majd azzal, hogy a külföldi kormányok diktálhassák azt, milyen természetű segítséget nyújthatnak nekik. (Ez egyértelmű jelzésként is felfogható egyebek mellett a magyar állam Norvég Alappal szembeni támadásának elítéléseként. A Lázár János vezette attak azonban nem egyedi: a világ számos államában tiltják vagy akadályozzák, hogy külföldi alapok segítsék a helyi civil társadalom erősödését.) Az Egyesült Államok ellen fog állni a külföldi kormányok azon erőfeszítéseinek, amelyek a békés gyülekezéshez, egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való jog korlátozására irányulnak.

Ezt Obama elnök az amerikai globális vezető szerep részének tekinti.

Másodszor: az Egyesült Államok világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására, amelyek a jövő évtől kezdve hálózatépítésre használhatják fel őket, illetve arra, hogy az elképzeléseik megvalósításához szükséges ismeretanyaghoz, technikához és anyagi eszközökhöz juthassanak. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre.

Harmadszor, az Egyesült Államok megnöveli a Demokráciák Közössége elnevezésű kormányközi szervezet támogatását a hatékonyabb diplomácia nyomásgyakorlás érdekében.

Végezetül pedig: az Egyesült Államok mindennemű civil társadalmi csoportok támogatását növeli és nagyobb vésztámogatást nyújt a szorongatott civil szervezeteknek. Nő a terhelő törvényekkel és szabályozásokkal szembeni jogi támogatás. A Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében több kormány kap majd segítséget, és Amerika nagy hangsúlyt fektet a civil társadalmi vezetők új nemzedékének kinevelésének.

Az elnök rámutatott, hogy azok az országok Amerika legszorosabb partnerei, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, ezzel szemben ezeknek a jogoknak a megsértése sérelmeket szül és idővel instabilitáshoz, vagy szélsőségességhez vezethet. "Úgy gondolom, hogy a civil társadalomnak nyújtott amerikai támogatás nemzetbiztonsági kérdés" - mondta Barack Obama. Hozzátette: egyre több kormány éppen a polgárok és a civil társadalom ereje, a technikára támaszkodó példátlan mozgósító erő miatt tesz meg mindent, ami a módjában áll, hogy elhallgattassa őket.

"Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik. Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is. Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat. És szerte a világon olyan bátor férfiakat és nőket támadnak meg, sőt, ölnek meg, akik fel merik emelni a hangjukat." - mondta Barack Obama. A beszéd folytatásában az amerikai elnöke még olyan államok említett Magyarországgal együtt, mint Kamerun, Líbia, Kambodzsa, Egyiptom és Vietnám.

A 2005-ben megalapított Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Intitiative, CGI) egy pártok felett álló szervezet, amelynek éves fórumain, amelyeket szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés általános vitájával párhuzamosan szoktak megrendezni, a világ országainak vezetői megvitatják, hogy mit lehetne tenni a világ fontos problémáinak megoldásáért.

Az éves tanácskozásokon mintegy 150 állam- és kormányfő, 20 Nobel-díjas, több száz nagyvállalat, vallási, civil és jótékonysági szervezet vezetője, valamint a média képviselői vesznek részt. 2013-ig a CGI tagjai 2300 olyan kötelezettséget vállaltak, amelyek 180 országban több mint 400 millió ember életkörülményein javítottak.