Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké.

Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

Mindenszentek napja (november 1.):

- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig

- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik

Márton napja (november 11.):

Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

„A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor.

A Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Erzsébet napja (november 19.):

Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.

Katalin napja (november 25.):

A mondás szerint „Katalin kopog, karácsony locsog”.

András napja (november 30.):

Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (december 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.