Városlista
2024. május 8, szerda - Mihály

Hírek

2014. Július 08. 05:00, kedd | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Nem lenne jó az újabb bankkonszolidáció

Nem lenne jó az újabb bankkonszolidáció

Ne a magyar adófizetők pénzéből konszolidálják a magyarországi pénzintézeteket, amikor a rossz bankban összegyűjtik majd a vissza nem fizetett hiteleiket – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke abból az alkalomból, hogy ma létrejön a program első elemének tekinthető, úgynevezett szanálási alap. Parragh László gondnak tartja azt is, hogy a pénzintézetek a növekedési hitelprogramból alig juttatnak az igazán rászoruló mikro- és kisvállalkozóknak, mert túlságosan kockázatosnak tartják őket.

Azért terjedt el indokolatlan mértékben a devizahitelezés Magyarországon, mert a 2002 után gyakorolt felelőtlen gazdaságpolitika miatt a régió éllovasából sereghajtó lett hazánk, s el kellett halasztani az eredetileg 2006-ra tervezett euróbevezetést – elemezte a devizahiteles-probléma okát Parragh László. A kamarai elnök szerint bár a gondok a válság kitörésekor csúcsosodtak ki, de e krízis nélkül is komoly nehézségeket okozott volna a felelőtlen eladósodás: az akkori magyar kormány egészen a falig ment azzal, hogy 2002 és 2010 között 8000 milliárd forintról 20 000 milliárd forintra növelte az államadósságot. – A helyzet tarthatatlanságára már 2006-ban felhívtam a kormányfő figyelmét, amikor kijelentettem, az általa vezetett kabinet gyáva, mert nem meri meglépni a feltétlenül szükséges lépéseket – tette hozzá Parragh László.

Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy rajtunk kívül a régió minden országában korlátozták a devizahitelek nyújtását, Csehországban például egyenesen betiltották.

A kamara elnöke szerint a bankok ki is használták, hogy a lovak közé dobta a gyeplőt a kormány, s számolatlanul kínálták a hiteleket. Jellemző akkori magatartásukra, hogy miközben felelőtlenül osztogatták a kölcsönöket, a nyereség jó részét adózatlanul szivattyúzták ki az országból különféle költségek címén: menedzsmentköltség, országkockázati felár és így tovább. Emellett az adózott nyereségből is hatalmas hasznot raktak zsebre: a válság előtti időszakban hazánkban kétszer akkora – 20-25 százalékos – volt a profitjuk, mint Nyugat-Európában. Parragh László úgy látja: ezt fejelték meg azzal, hogy a válság kitörésekor az országból kivitt osztalékot is a többszörösére emelték. Amíg 2001 és 2005 között az összes Magyarországról kivitt osztaléknak alig 6,1 százaléka származott a bankszektorból, ami a GDP 0,12 százalékát tette ki, addig 2008–2009-ben az összes magyarországi osztalék 38,2 százalékára (a GDP 1,17 százalékára) mondható el ugyanez. Még 2012-ben is volt osztalékkifizetés, pedig ebben az évben 161 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a bankszektor. Vagyis világos, hogy nemcsak akkor szivattyúzták ki a bankok a pénzt az országból, amikor futott a szekér, hanem akkor is, amikor komoly gondjaik voltak.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 08. 15:10, szerda | Belföld

Szijjártó Péter: a Jaguar kulcsszerepet szán a budapesti fejlesztőközpontjának

A Jaguar kulcsszerepet szán a budapesti fejlesztőközpontjának a következő évek globális fejlesztési stratégiájában - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.

2024. Május 08. 10:19, szerda | Belföld

Szijjártó Péter: egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra

Egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra, egyre több magyar vállalat kereskedik kínai partnerekkel, nő a turisztikai forgalom és egyre több hallgatót fogadnak kölcsönösen egyetemeink

2024. Május 08. 10:16, szerda | Belföld

Zuhanórepülésben az ipari termelés

KSH: márciusban 10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés.

2024. Május 08. 07:45, szerda | Belföld

OH: nem volt hibás a matematikaérettségi feladatlapja

Nem tartalmazott hibát a matematikaérettségi feladatlapja - tájékoztatta az Oktatási Hivatal (OH) kedden az MTI-t.