A következő Lengyelországot ábrázoló térkép azt mutatja meg nekünk, hogy az ország különböző régióiban élő állampolgárok a 2007-es parlamenti választások során melyik pártra voksoltak. Ez eddig akár még unalmasnak is tűnhet, ha nem veszünk észre valami érdekeset:

Az már első ránézésre is egyértelműnek tűnik, hogy az ország nyugati felében a PO, azaz a Polgári Platform nevű liberál-konzervatív párt jóval nagyobb támogatottságot élvez, mint keleten, ahol a PIS, a Jog és Igazságosság – szintén konzervatív – párt kapta a legtöbb voksot. És ez miért érdekes? Azért, mert a narancssárga – PO-szimpatizánsok lakta – lengyel terület 1918 előtt a Német Birodalom része volt.

(Bár az is megérne egy misét, hogyha berajzolnánk az említett időszakban az Osztrák–Magyar Monarchiához és az Orosz Birodalomhoz tartozó mai lengyel területeket is – ugyanis Lengyelország mint független állam közel százötven évig nem létezett –, akkor milyen összefüggésekre bukkanhatnánk.)

Lássuk, mi a helyzet Nagy-Magyarországgal és Romániával, avagy egyszerűbben fogalmazva: az erdélyi és az óromániai lakosság voksolási attitűdjei között tapasztalható-e különbség? Ha megnézzük a következő ábrákat, rájövünk, hogy nem is kevés:

90-es évek:

Egyesek azt mondhatnák erre: igen, igen, mindez az erdélyi magyarság számottevő jelenléte miatt van, de ha kicsit alaposabban utánaszámolunk a dolgoknak, rájövünk: itt nem a 20% körüli magyar lakosság „színezte" át valahányszor ennyire a térképet, hanem az Erdélyben élő más nemzetiségek – és itt főképp az erdélyi populáció 70%-át kitevő románságon van a hangsúly – is merőben más „szavazókultúrával" rendelkeznek, mint Regátban.

A térképeket elnézve és az elmúlt 25 évnyi eredményeket figyelembe véve kijelenthetjük: Óromániában a posztkommunista PSD számít a legnépszerűbb pártnak, Erdélyben pedig az emberek főképpen a jobboldalra szavaznak – azért ez egyszer majdnem átcsapott a ló túloldalára, ugyanis ha Erdélyen múlt volna, 2000-ben a magyarellenességéről elhíresült Corneliu Vadim Tudor lett volna Románia államelnöke. Lássuk a 2000-es éveket:

2000-es évek:

forrás: Balla S.