Kívül rekedhetnek egy jövőbeli „mini schengeni övezeten” azok az európai uniós tagországok, amelyek nem megfelelően őrzik az uniós külső határokat, és nem vesznek részt a menekültek igazságos elosztásában – jelentette ki egy lapinterjúban Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke.

A belső határok szabad átjárását biztosító schengeni övezet nem tudna működni, ha csak néhány tagország fogadna be menekülteket. „Néhány ország viseli a terhek oroszlánrészét a menekültválságban, ők fogadják be a legtöbb menekültet” – mondta a De Tijd és a L'Echo című belga napilapoknak adott interjúban, megnevezve Svédországot, Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát.

„Néhány ország most azt mondja: ez nem a mi problémánk, hanem a tietek. Sok szerencsét! Ez óriási nyomás alá helyezi az (európai) szolidaritást” – tette hozzá.

A 26 tagú schengeni övezet több országa, köztük több kelet-európai ország ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós tagállamok elosszák egymás között az év eleje óta Európába érkező menekülteket.

Lengyelország frissen megválasztott kormánya például közölte, hogy a párizsi merényletek után a terrorista támadások veszélye miatt nehezebb számára befogadni a háború és a szegénység elől a Közel-Keletről elmenekülő embereket.

Ameddig a takaró ér

Dijsselbloem kijelentette, hogy ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg migráns beáramlását.

E rendszerek „megőrzése érdekében őrizni kell a külső határokat, különben rengeteg ember jön, és kér majd szociális támogatást, ami szét fogja vetni azokat. Ez történik máris Hollandiában” – jelentette ki.

Felszólította az unió országait, hogy áldozzanak több pénzt a külső határok védelmére, valamint a törökországi és a libanoni menekülttáborok fenntartására.

„Ha nem (erősítjük meg) a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk” – szögezte le, hozzátéve, hogy ez utóbbit el akarja kerülni.

Hollandia már korábban felvetette egy kisebb schengeni övezet ötletét, de Németország, amely szerint a terv kivitelezhetetlen, azonnal elhatárolódott ettől.

Euró-gondok

Veszélybe kerülhet az euró, ha a schengeni (útlevélmentes) övezet lezárul. Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogalmazta meg szerdán közzétett állásfoglalásában. A luxemburgi politikus szerint ha az euróövezet egyes tagországai ismét határellenőrzést vezetnek be, ezzel veszélybe sodorják az unió egységes pénzét, az eurót is.

Merkel: A kvóta elengedhetetlen Schengen fenntartásához

A belső határőrizet nélküli schengeni övezet fenntartásához elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó mechanizmus – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében.

A kancellár a 2016-os német költségvetés általános vitájában felszólalva kiemelte, hogy szerinte a schengeni rendszert ugyanúgy tovább kell fejleszteni, mint a gazdasági és monetáris uniót, vagyis ki kell teljesíteni az integrációt.

A schengeni szerződés révén az övezet tagjai bizalmi alapon az EU külső határain fekvő tagországokra ruházták át a határőrizet feladatát, de nem tették meg „az utolsó lépést”, nem gondolták végig, hogy miként kell eljárni válsághelyzetben, amikor nyomás alá kerülnek a külső határok, és nem döntöttek arról, hogy miként kell válaszolni egy ilyen kihívásra – vélte Merkel. A válasz a menekültek „szolidáris” elosztása és egy állandó menekültelosztási rendszer, ez biztosíthatja a schengeni övezet „tartós fennmaradását”.

Nem zárkózhatunk be

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültválság „globális probléma”, amelyet nem lehet „bezárkózással” kezelni. A legfontosabb célnak a menekültek számának csökkentését nevezete. Ehhez a nemzeti szintű intézkedések mellett európai uniós és nemzetközi lépésekre is szükség van. Mindenekelőtt Törökországgal kell együttműködni. Az EU-nak Törökországgal együtt kell gondoskodnia a görög–török uniós külső határ biztosításáról, pénzügyi támogatást kell nyújtania a Törökországban élő menekültek helyzetének javítására, és „legális kontingensek” befogadása révén át kell vállalnia a Törökországra nehezedő terhek egy részét – fejtette ki a német kormányfő.

A menekültkontingensek azt szolgálják, hogy „az illegalitást törvényességgel váltsuk fel”. Ez nemcsak az EU, hanem Törökország érdeke is – hangsúlyozta.