Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben és meddig illeti meg a munkavállalót teljes körűen az egészségügyi szolgáltatás, és mikor kell bejelentenünk a járulékfizetési kötelezettséget az adóhivatalnak. Számos esetben merülhet fel, hogy vajon automatikusan jogosultak vagyunk-e orvosi ellátásra, például ha már elvégeztük az egyetemet, és még nem találtunk munkát, vagy ha megszűnt a munkaviszonyunk, és munkanélküli-ellátásra sem vagyunk jogosultak.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, amikor biztosítottnak minősül a munkavállaló, a járulékfizetés alapján teljes körű jogosultságot szerez az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira is. „Klasszikusan ez akkor teljesül, amikor munkaviszonyban állunk, és megbízási jogviszonyból származó jövedelmünk havi összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát (bruttó 30 450 forint), vagy amennyiben a társas vállalkozói jogviszonyunk alapozza meg az ellátásra való jogosultságunkat” – Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője szerint.

A szakértő szerint kevésbé köztudott, hogy az is biztosítottnak minősül, aki álláskeresési támogatásban részesül, illetve aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytat, tehát ők is egyéb fizetési kötelezettség nélkül, automatikusan jogosultak lesznek az egészségügyi szolgáltatásokra.

Az előbbieken kívül, azok, akik valamely szociálisan vagy társadalmilag méltányolható okból nem végeznek keresőtevékenységet, és így nem minősülnek biztosítottnak sem, az állam ugyancsak fizetés nélkül biztosítja az egészségügyi szolgáltatások ingyenes elérését. (Esetükben a központi költségvetés finanszírozza meg az egészségügyi ellátásra való jogosultságot, mely 2014-ben havonta 5790 Ft). Ilyen módon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra például a biztosítás megszűnését követően gyed-ben, gyes-ben részesülő kismamák, az ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, saját jogú nyugellátásban részesülők, a kiskorúak, illetve a szociális intézményben elhelyezett személyek is. Esetükben azonban az ellátás már nem teljes körű, ugyanis kizárólag természetbeni ellátásokra (orvosi, kórházi ellátás) szerezhetnek ezáltal jogosultságot, pénzbeli ellátás (táppénz) nem illeti meg őket.

Vállalkozónak is kell fizetni járulékot – de mennyit is?

A főállású vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok nem változtak: maradt a minimális járulékfizetési kötelezettség, ami önmagában nem jogosít a szélesebb családi adókedvezmény igénybevételére.

Amennyiben azonban valaki nem minősül biztosítottnak (tehát például nincs munkaviszonya), és valamely szociálisan méltányolható körülményből fakadóan sem jogosult egészségügyi ellátásra, úgy fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége.

A járulékfizetési kötelezettséget az ok keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a NAV felé a 14T1011-es számú nyomtatványon. Az ilyenkor fizetendő járulék mértéke 2014-ben havi 6810 forint (napi 227 forint). „Ebben az esetben a járulék megfizetése alapozza meg az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságunkat, tehát a fizetési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírságot von maga után” – hangsúlyozta bejegyzésében a szakértő.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság még további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően ezen időtartammal hosszabbodik meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, így csak ezen időtartam után kezdődik meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Tehát amennyiben a legalább 45 napja fennálló munkaviszony megszűnik, a megszűnést követően 45 napig még passzív jogon jogosult a munkavállaló orvosi ellátásra, s csak ezen időtartamot követő 15 napon belül kell bejelentenie a NAV felé járulékfizetési-kötelezettségét.

„Főszabályként a járulékfizetési kötelezettség megszűnését is jelenteni kell a NAV felé, azonban mentesülhetünk ezen kötelezettség alól, ha azért szűnik meg a fizetési kötelezettségünk, mert biztosítással járó jogviszonyt létesítünk (például sikerül elhelyezkednünk), mivel ebben az esetben a foglalkoztatónk köteles teljesíteni a bejelentésünket a 14T1041-es nyomtatványon” – írta a szakértő.