A német kancellár fogadott politikai gyermeke – aki nem mellesleg a CDU egyik alelnöke – úgy véli, érdemes megbüntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem értenek egyet Angela Merkel politikájával.

Julia Klöckner szerint végig kell gondolni, hogy miként lehet átcsoportosítani az uniós költségvetés forrásainak egy részét a menekültválságból fakadó feladatok finanszírozására olyan országoktól, amelyek nem fogadnak be menekülteket.

Mert - így a német politikus - az nem lehet, hogy ezek az országok (értsd: a Brüsszel által a tagországokra erőltetett kötelező kvóták ellen szavazó országok, úgy is, mint Magyarország, Szlovákia, Csehország, vagy épp Lengyelország) "csalódást keltenek", nem sorakoznak fel feltétel nélkül a nyugat-európai politikai akarat mögött. Az nem lehet, hogy bárki büntetlenül ellenvéleményt fogalmazzon meg Angela Merkellel szemben.

Márpedig a CDU érvei kezdenek elválni, a kancellár pártja már szövetségesével, a CSU-val sem találja a közös hangot.

Nem marad más, mint a fenyegetőzés.

És a közös értékek felemlegetése; azoké az értékeké, amelyeket a jelek szerint egy folyamatosan zsugorodó nyugat-európai politikai elit próbál a közösség értékeiként beállítani.

Miközben egyértelmű, hogy az Európai Unió érintett országai sem anyagi forrással, sem embererővel nem rendelkeznek a Merkel által rájuk szabadított áradat kordában tartásához. Egyértelmű, hogy a német lakosság is egyre nagyobb gyanakvással szemléli az országába özönlő tömegeket.

De Klöckner asszonynak, korábbi német borkirálynőnek ez nem gond, hiszen szerinte a hit majd ezen is átsegít. Ha pedig nem, még mindig ott van Angela Merkel.