Salzburgban a lábunk előtt hever a történelem: kastélyok, parkok, múzeumok és kiállítások várnak minket Mozart szülővárosában. Azonban alighogy elhagyjuk a barokk belvárost, önkéntesek és katonák lepik el az utcákat. A száznegyvenezres lakosságú város is a bevándorlók útjába esik, ugyanis északnyugaton határos Bajorországgal, azzal a német tartománnyal, ahová a mai napig tízezrével érkeznek a migránsok.

A határhoz közel eső városrészben hosszú hetek óta tart a bevándorlók Németországba szállítása, éjjel-nappal indulnak a zsúfolásig telt buszok, hogy csökkentsék a migrációs nyomást.

„Angela Merkel most nagyon népszerű Ausztriá­ban” – mondja a Magyar Időknek Julia Schrammel, Salzburg tartomány médiaközpontjának munkatársa. Schrammel szerint a német kancellárt Ausztriában közkedveltté teszi a nyitott határok politikája, hiszen hiába érkeznek naponta ezrével a migránsok, alig 24 óra múlva úton is vannak Németországba.

Az osztrákok optimistán látják a helyzetet, és erre minden okuk megvan, ugyanis rendezett módon, a németekre kevésbé jellemző precizitással történik a bevándorlás kezelése. „Érthetetlen, miért nem akarnak Ausztriában maradni” – viccelődik a médiaközpont munkatársa, majd hozzáteszi, hogy egyre több olyan migránssal találkozik, aki inkább itt tervezi a jövőjét ahelyett, hogy Németországba utazna tovább.

Csalódottan tengődnek a migránsok egy osztrák menekülttáborban – Fotó: Kurucz Árpád

Úgy tűnik, még a bevándorlók is tudják, amit Angela Merkel nem képes belátni: Németország a befogadóképessége határán mozog. Hiába állítják a német külügyminisztérium és a Szövetségi Kancellári Hivatal munkatársai, hogy Németországba mindig rengeteg ember vándorolt be, a helyzet súlyossága a modern kori népvándorlás főszereplőinek is feltűnik.

„Azért menjek Berlinbe, hogy majd kiutasítsanak?” – teszi fel a kérdést az afgán huszonéves Morteza, aki szintén egy salzburgi menekülttábor lakója. A fiú pár hete már járt Németországban, azonban alig pár nap elteltével visszafordult Salzburgba, hiszen maga is rájött, hogy az Angela Merkel vezette ország lassan megtelik. Morteza nincs egyedül ezzel a gondolattal, Michael Hinterberger, a menekülttábor vezetője a Magyar Időknek hangsúlyozza, a hatszáz fős tábor egyharmada nem akar továbbmenni Németországba.

"Boldogok, hogy eddig eljutottak, itt mindenük megvan" – állítja Hinterberger, miközben Morteza a háttérben bólogat. Az afgán fiú állítása szerint egy „nem rasszista” európai országba akart eljutni, és Ausztria tökéletesen megfelel az elvárásainak, a jövőben itt szeretne dolgozni grafikusként. A maradni szándékozóknak elkülönített hely jut a menekülttáborban, ők már nem törődnek a hatalmas „Németország csak száz méter” felirattal.

A német álom azonban nehezen válik osztrák álommá, Morteza és afgánok egy csoportja aggódva érdeklődik az osztrák belügyminisztérium legújabb tervéről, amely az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítaná a meghatározott időre szóló menekültstátust. Az információ gyorsan terjed a menedékkérők között, a csoport azt magyarázza, egy másik salzburgi táborban élő ismerősük SMS-ben szólt nekik a szigorító lépésről.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter kedd reggel jelentette ki, hogy Európában „nem menedékkeresés zajlik, hanem a gazdaságilag legvonzóbb ország kiválasztása”, emiatt pedig sor kerül a korlátozott időre szóló menekültstátus bevezetésére. A hír nyomasztja az afgán fiúkat, azt mondják, Ausztrián kívül talán más német ajkú területben, vagy az északi Svédországban gondolkodnak.

Arra a kérdésre, hogy élnének-e Macedóniában vagy esetleg Magyarországon, nevetve rázzák a fejüket.

Az osztrákokat nem zavarja, hogy egyre több menekült maradna az országban, a táborvezető is biztosítja az afgán csoportot: Salzburg a maradni szándékozó pár száz embert elbírja. Magától adódik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha minden menekülttáborból több százan szeretnének majd Ausztriában maradni, vagy Németország úgy dönt, hogy lezárja határait. Hinterberger hangos nevetésben tör ki, állítja, amíg Merkel van hatalmon, nem kell ettől tartaniuk.

Amennyiben Németország valami csoda folytán mégis lezárná a határait, befellegzene a salzburgi táboroknak. „Ha jó az időjárás, maximum hétszáz embert tudunk ellátni.De csak huszonnégy óráig” – véli a táborvezető, majd hozzáteszi, hogy a rendezett helyzet ellenére az ő kapacitásuk itt véget ér. A német tranzitzónák ötletére reagálva állítja, Ausztria nem lenne képes hasonló lépésre, itt nincsenek meg a feltételek az övezetek kialakításához. A férfi nagyon jó véleménnyel van a németekről, szerinte rendkívül egyszerű Berlinnel együtt dolgozni, eddig csupán egyetlen kérdésben akadt nézeteltérés a szomszédokkal, épp a visszatoloncolások kapcsán.

Hinterberger a menekültek kezén lévő pink karszalagokra mutat és azt kérdezi, tudjuk-e, mit jelent a jelzés. A sötétben a sok száz világító szalag leginkább egy fesztiválra emlékeztet, a táborvezető pedig elmeséli, hogy a jelölés alapján különböztetik meg, hogy melyik menedékkérő távozik aznap.

A karszalagok a német hatóságokat is megtévesztették, a szomszédok egy időben visszaküldték a pink karszalagos migránsokat, arra hivatkozva, hogy a jelölés biztos azt jelenti, ők már regisztráltak Ausztriában. A konfliktus miatt az induló buszok előtt önkéntesek vágják le a karszalagot, nehogy megismétlődjön a visszatoloncolás. Az afgán srácok közben büszkén mutogatják saját csuklójukat, róluk már nem vágnak le semmit, azt hiszik, örökre pink szalagos osztrákok maradnak.

Folytatódhat az áradat

A következő négy hónapban további mintegy 600 ezer migráns és menekült érkezhet Európába Törökország felől – közölte friss előrejelzésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

A genfi székhelyű szervezet azt írta, hogy a hideg idő ellenére télen sem fog mérséklődni a menekültáradat, november és február között előreláthatóan átlagosan napi ötezren fognak Európába érkezni a Balkánon keresztül.

"A zord időjárási körülmények a térségben valószínűleg súlyosbítják a Görögországba érkező és a Balkánon átutazó menekültek és migránsok szenvedését, és további emberéleteket követelhetnek, amennyiben nem teszik meg sürgősen a megfelelő intézkedéseket” – írták a helyzetértékelésben.

A szervezet szerint a következő hetekben valamelyest módosulhat a menekültek útvonala, és újabb országok válhatnak érintettjévé a migrációs hullámnak, például Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Románia és Koszovó. (MTI)