"Aki (..) nem gondoskodik az ingatlana - beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - előtti járda, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, az elhagyott hulladék és a hó eltakarításáról, kivéve a kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként kijelölt felületeket (...) tiltott, közösségellenes magatartást követ el. A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható" - így fogalmazott a fővárosi közgyűlés Budapest köztisztaságáról szóló rendelete.

A visszaesőkre utaznak

Bár az Alkotmánybíróság tavaly ősszel elkaszálta azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, a büntetési tételek maradtak. A változás lényege, hogy a közterület-felügyelő már nem szabhat ki helyszíni bírságot a hó eltakarítás és a síkosság mentesítés elmaradása miatt, csak a helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezheti közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását és annak keretében környezetvédelmi bírság kiszabását.
A jogszabály szerint a szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában - az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani.

Sózni csak a fáktól távol szabad!

Aki szeretné elkerülni a bírságot, könnyen egy másikba futhat bele, amennyiben hagyományos sóval venné fel a küzdelmet a jégfoltok ellen. Egy 2009-es kormányrendelet, amely a fás szárú növényeket hivatott védeni, ugyanis akként rendelkezik, hogy a járdákat tilos sóval sikosság mentesíteni, fás szárú növények kétméteres körzetében. Aki ezt a szabályt megszegi, 50 ezer forintos bírságot kockáztat. A közterület-fenntartó felhívja a figyelmet arra, hogy a kétméteres körzetén kívül lehet sózni, de környezetvédelmi okokból inkább durva szemcséjű homok illetve homokkal kevert fűrészpor vagy forgács használata ajánlott.

A jogász arra is felhívja a társasházakban élők figyelmét, hogy a hó eltakarítás nem a közös képviselő feladata, ám a tulajdonosok megbízhatják azzal, hogy e célból egy vállalkozóval szerződést kössön. Ha nincs ilyen szerződés, a tulajdonosközösség feladata a hó eltakarítás és a síkosság mentesítés, a pedig az elmulasztott kötelezettségért egyetemlegesen felelnek. Ha van szerződés, a felelősséget átháríthatják a vállalkozóra, illetve perelhetik az esetleges kártérítés összegére. A szakember szerint tanácsos felelősségbiztosítást is kötni, amely - persze csak akkor, ha a tulajdonosnak a kár nem felróható, azaz a tulajdonos minden elvárhatót megtesz a sérülés és a kár megelőzésére -, ha mégis baleset történne (pl. erős havazás esetén két hó eltakarítás között mégis elesik valaki) fedezi az azzal kapcsolatos költségeket.

A közterület-felügyelők épp ezért járják végig a téli felkészülés időszakában a társasházakat, a társasházak érdekvédelmi szervezeteit, és külön felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy amennyiben az épület előtt valami történik a síkosság mentesítés elmaradása miatt, akkor nagyon súlyos anyagi felelősség terheli őket - fogalmaz lapunknak eljuttatott válaszában a közterület-felügyelet.

Forrás: Fővárosi Közgyűlés