Az európai konjunktúra jövőre várt javulása, a piaci optimizmus erősödése lehetőséget adhat a brit Tescónak arra, hogy elgondolkozzon nemzetközi üzlethálózata részleges vagy teljes értékesítésén. Az áruházlánc ezzel kitörhet az évek óta tartó helyben járásból, és a vételárból megerősíti a szigetországban az utóbbi években meggyengült pozícióját – olvasható a Morgan Stanley nemrég kiadott elemzésében.

A pénzügyi tanácsadó és szolgáltató vállalat elemzői úgy látják: ha a Tesco vezetése 2015-ben az eladás mellett dönt, akkor az a legvalószínűbb, hogy a thaiföldi és a dél-koreai érdekeltségek mellett a kelet-európai leánycégeket dobhatja piacra, köztük a magyart is.

Amint arról a Népszabadság már beszámolt, az utóbbi években egyre gyűltek a viharfelhők a világ egyik vezető kiskereskedelmi cége felett. A brit Tesco eredményei évek óta folyamatosan romlanak.

Az idei második negyedévben például 4,5 százalékkal csökkentek az eladások: ilyen mértékű visszaesésre az elmúlt több mint húsz évben, 1993 óta nem volt példa. Bár a Morgan Stanley úgy látja, hogy az Egyesült Királyságban is nyomuló úgynevezett hard diszkontok (nálunk ilyen például az Aldi és a Lidl) miatt a Tescónak kevés terepe marad a manőverezésre, ám a cégnek mindenképpen invesztálnia kell szigetországi jelenlétébe, ha meg akarja tartani vezető szerepét.

Az elemzők szerint ehhez olyan mértékű befektetésre lenne szükség, amely számottevő mértékben csökkentené a cég adózás előtti eredményét. Ezért a források előteremtéséhez inkább néhány külföldi érdekeltség eladása lenne a jobb választás. Úgy látják, a Tesco külföldi jelenlétét kár lenne túlbecsülni, a határon túli leányvállalatok szerintük inkább afféle, vész esetére félretett tartalékot jelentenek a csoport számára.

Az eladásra akkor kerülhet sor – ennek a Morgan Stanley szerint 40 százalék a valószínűsége –, ha a piacot elönti az optimizmus, és a Tesco tőzsdei árfolyama a jelenlegi 185 font körüli szintről akár 245 fontig szökken. Ebben az esetben ugyanis a Tesco nemrég megújult felső vezetése jó áron tud túladni egy vagy több, az Egyesült Királyságon és Írországon kívüli érdekeltségen.

Bár a Morgan Stanley nem győzi hangsúlyozni: részükről mindez pusztán spekuláció (azaz nem tudni arról, hogy a Tesco ilyen lépésre készülne), ám az tagadhatatlan, hogy egyetlen külhoni befektetés eladása is a jelenlegi 3,9-ről három százalékra szorítaná le a Tesco bevételeihez viszonyított adósságát. A teljes nemzetközi portfólió értékesítésével a 6,6 milliárd font adósságot maga előtt görgető lánc nemcsak hogy megszabadulna a hitelezőitől, hanem még 4,9 milliárdos készpénzállományra is szert tenne.

A legvalószínűbb szcenárió a dél-koreai és a thaiföldi hálózat mellett a kelet-európai üzletlánc eladása, amely összességében 10,2–17,3 milliárd font között hozhatna a Tesco konyhájára. Ha a piaci kilátások változatlanok maradnak (a Morgan Stanley ennek nagyobb, 50 százalékos esélyt ad), akkor a Tesco-részvények árfolyama folytatja a mélyrepülést, és 160 fontos szintre süllyed. Ez esetben a brit áruházláncnak valószínűleg csak a jelenlegi jövedelmezőségi szint fenntartására és az árverseny szempontjából legégetőbb akciók meglépésére marad ereje.

A Tesco egyébként két évtizede van jelen Magyarországon, jelenleg hat tucat hiper- és két tucat szupermarketet üzemeltet. Az áruházlánc forgalma a februárban zárult üzleti évben másfél százalékkal, 600 milliárd forintra csökkent, mérleg szerinti eredménye 43 milliárd forint veszteséget mutatott. Az átlagos statisztikai létszám kilenc százalékkal, 1800 személlyel 19 200-ra csökkent, ebből 15 500 a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma.