Városlista
2020. június 5, péntek - Fatime

Hírek

2017. November 17. 05:00, péntek | Külföld
Forrás: mti

Kedvezően vélekednek egymásról a magyarok és a németek, de van, amiben nincs egyetértés

Kedvezően vélekednek egymásról a magyarok és a németek, de van, amiben nincs egyetértés

A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérésének adatai alapján Magyarországon és Németországban is többségben vannak azok, akiknek pozitív a véleményük a másik országról.

A magyar kormány migrációs politikájának megítélésében viszont nem értenek egyet: míg a magyarok kétharmada (67 százalék) támogatja, a németek többsége (55 százalék) ellenzi.
A Nézőpont Intézet csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a magyar-német kapcsolatokról tartottak rendezvényt a nap folyamán, ahol bemutattak egy Németországban és Magyarországon végzett közvélemény-kutatást is. Emlékeztettek: a felmérés rámutat, hogy mindkét országban többségben vannak azok, akik inkább pozitív véleménnyel vannak a másik országról. Németországban a megkérdezettek relatív többsége (48 százalék) alkotott pozitív véleményt Magyarországról. A magyaroknál ez az arány még kedvezőbb - emelték ki -, hiszen a megkérdezettek 53 százaléka van pozitív véleménnyel Németországról. Ezzel szemben a németek 43 százaléka alakított ki negatív véleményt Magyarországról, míg a magyarok kevesebb mint harmada (27 százalék) van inkább rossz véleménnyel Németországról.

A kutatás eredményeit részletezve megjegyezték: érdekesség, hogy Magyarországon a fiatalabbak (18-29 év köztiek) vannak az átlagnál is lényegesen jobb véleménnyel Németországról (67 százalékuk véleménye pozitív). Németországban az egyes korcsoportok között nincsenek lényeges eltérések Magyarország megítélésében.

A felmérésből az is kiderül, hogy míg a két ország egymásról alkotott általános képe pozitív, a kétoldalú kapcsolatok megítélésében komolyabb különbség van a magyarok és németek véleménye között. Kifejtették: míg a magyaroknál 56 százalék van inkább jó véleménnyel a kétoldalú kapcsolatokról és csak 32 százalék elégedetlen, a németeknél 57 százalék van inkább rossz véleménnyel a német-magyar kapcsolatokról, és csak 28 százalék véleménye pozitív.

A két ország közti politikai kapcsolat megítélése hasonló képet mutat. A németek körében ugyancsak 57 százalék van e téren inkább negatív véleménnyel, míg 26 százalékuk pozitívnak ítéli a két ország politikai kapcsolatait. Ebben a kérdésben a magyarok is megosztottabbak, bár a többség (40 százalék) pozitívan látja a politikai kapcsolatokat, 35 százalék negatívan.



A Nézőpont szerint a kétoldalú kapcsolatok és különösen a politikai kapcsolatok megítélését főként német részről erőteljesen befolyásolhatja, hogy teljesen másként értékelik a két országban a magyar kormány migrációs politikáját. Hangsúlyozták: míg a magyarok kétharmada (67 százalék) támogatja, a németek többsége (55 százalék) nem szimpatizál ebben a kérdésben a magyar kormánnyal.

Jelezték: ezzel együtt mindkét országban többségben vannak, akik erősítenék a német-magyar politikai kapcsolatokat: Magyarországon 41, míg Németországban 35 százalék. A lazítást pártolók aránya Magyarországon 28, Németországban pedig 24 százalék.

A két ország gazdasági kapcsolatainak megítéléséről azt írták: igaz, hogy a németek 45 százalékának negatív a véleménye erről, de azoknak az aránya is egyharmados (33 százalék), akiknek pozitív a véleményük. A magyarok 62 százalék van jó véleménnyel a két ország gazdasági kapcsolatairól, míg 14 százaléknak van rossz véleménye.

A gazdasági kapcsolatokat a németek 34, a magyarok 59 százaléka fűzné szorosabbra. A gazdasági partnerség lazítását a németeknél a megkérdezettek 28, a magyarok 20 százaléka preferálná.

A felmérés kitért arra a kérdésre is, hogy a németek és magyarok szerint elsősorban melyik ország profitált az elmúlt tíz év kétoldalú gazdasági kapcsolataiból. Mindkét országban a többség (38-38 százalék) úgy véli, a két állam egyaránt előnyt tudott kovácsolni e kapcsolatból. Csaknem azonos azok aránya (a németeknél 38, a magyaroknál 37 százalék), akik úgy vélik, csak az egyik ország profitált a gazdasági kapcsolatokból. Azonban a németeknél 27 százalék szerint Magyarország, és csak 11 százalék szerint Németország tett szert nagyobb előnyre, a magyaroknál ez az arány fordított. Harminc százalék véli úgy, hogy elsősorban a németek profitáltak a gazdasági kapcsolatokból és 7 százalék szerint Magyarország. A németeknél 13, a magyaroknál 6 százalék azok az aránya, akik szerint egyik állam sem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt tíz év gazdasági kapcsolataiból.

A felmérés szeptember 26. és október 27. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 ember telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

Címkék: magyar, migráció, német

Ezek érdekelhetnek még

2020. Június 05. 20:20, péntek | Külföld

Koronavírus - Svájc a tervezettnél korábban, június 15-én megnyitja uniós határait

Svájc kormánya pénteken úgy döntött, hogy a tervezettnél korábban, június 15-én megnyitja az Európai Unióval közös összes határát; az intézkedést Olaszország követelte.

2020. Június 05. 20:00, péntek | Külföld

Tőzsde - Három havi csúcsra emelkedtek a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek

Jelentős emelkedéssel, három havi csúcsra kúsztak fel a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, nagy volt a kereslet a koronavírus-járvány miatt korábban drasztikus mértékű árfolyamcsökkenést elszenvedő bankok

2020. Június 05. 19:39, péntek | Külföld

Koronavírus - Trump gazdasági fellendülést ígér 2021-ig, májusban 2,5 millió új munkahely jött létre

Donald Trump amerikai elnök pénteki sajtókonferenciáján gazdasági fellendülést ígért 2021-ig, miután májusban a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések ellenére 2,5 millió új munkahely jött létre az országban.

2020. Június 05. 15:50, péntek | Külföld

Brexit - Brit főtárgyaló: korlátozott a haladás, de folytatódnak a tárgyalások

\"Korlátozott előrelépést\" sikerült csak elérni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének kialakításáról szóló tárgyalássorozat e héten tartott negyedik fordulóján -