Bevezetnék a szociális temetést a rászorulók részére. Az összehasonlíthatóság érdekében pedig kötelezővé tennék a temetkezési szolgáltatói árak közzétételét, és szigorítanák az urnák hazavitelét - hangzott el az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának hétfői ülésén.

Papp Magdolna Emese, a Belügyminisztérium főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságnak egyre nagyobb terhet jelentenek a temetéssel kapcsolatos kiadások, ezért a kormány tájékoztatást kért a tárcától. A minisztérium elkészítette a költségek csökkentésének lehetőségét is bemutató jelentését, amelyet a kormány a február 26-i ülésén elfogadott, és ennek alapján a minisztérium jogszabály-módosításokat dolgozott ki, többi között a szociális temetés bevezetésre - tette hozzá.

A szociális temetés koncepciójáról Prutkay János, a Belügyminisztérium szakértője kiemelte, hogy a rászoruló hozzátartozók számára szabadon választható, ingyenes alternatívát teremtenének. A temető fenntartója köteles lenne külön parcellát kijelölni a koporsós vagy urnás szociális temetkezési helyek számára, az állam pedig a kellékeket (koporsó, urna, sírjel) biztosítaná.

A szociális temetés feltétele lenne, hogy az eltemettető vagy az általa felkért személy vállaljon személyes közreműködést a temetés során. Ezek közé tartozik egyebek mellett az elhunyt felöltöztetése, a sírhely kiásása, a ravatalozás, búcsúztatás, illetve a koporsó, urna leengedése, behantolása.

A költségeket viselő szervek kiadásainak csökkentése érdekében a tervezet meghatározza a szociális és köztemetés esetén a hamvasztás és a szállítás legmagasabb költségét, valamint a hűtés hatósági árát is.

A jogszabály-módosítás során a temetkezési szolgáltatók árainak közzétételét is kötelezővé tennék, illetve megtiltanák a temetés-felvételi irodák működését a fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében - mondta Prutkay János.

A koncepció részeként szigorítanák az urnák hazavitelét: ez csak abban az esetben lenne lehetséges, ha az elhunyt azt végrendeletében kérte, illetve, ha a temetésre kötelezett nyilatkozik arról, hogy más hozzátartozók számára a kegyeleti jog gyakorlását biztosítja.

Simon Gábor, a bizottság szocialista elnöke elmondta, hogy a kegyeleti szolgáltatásoknál minőségében is méltányos megoldásokat kell biztosítani a jogszabályokkal.

Becsky-Balku Orsolya, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy jogkörük a temetkezési szolgáltatások reklámozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ellenőrzésére terjed ki. A fogyasztóvédők múlt évben 44 ellenőrzés nyomán 14 alkalommal találtak szabálytalanságot, azaz a temetkezési szolgáltatások reklámjainak 31 százaléka jogszabályba ütközött, a kifogásolt hirdetések pedig olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket a törvény nem enged meg.

Az ülésen a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az egyes biztosítási tárgyú törvények módosítását.

Gyura Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szóbeli kiegészítésként elmondta, hogy a módosítás négy biztosítással összefüggő törvényt érint, és ezekben erősítik a fogyasztóvédelmet, többi között a biztosítók felszámolásával kapcsolatos szabályokkal, a biztosításközvetítők tájékoztatási kötelezettségének szigorításával, a biztosítási csalások kiszűrését segítő adatcsere kialakításával, illetve elkülönítik a MABISZ közjogi és érdekvédelmi tevékenységét.