Két évig havonta ötezer forint adókedvezményt kapnak a friss házasok, ha az Országgyűlés jelen formájában fogadja el a 2015-ös adótörvény tervezetét. Technikailag a kedvezmény úgy működik, hogy a házaspár havonta 31 250 forintot levonhat az adóalapjából (ennek 16 százaléka az ötezer forint, tehát ennyivel kevesebb adót kell befizetni).

A kedvezményt igénybe veheti csak az egyik házastárs, vagy ha úgy döntenek, eloszthatják egymás közt. Mivel a kedvezmény két évig jár, a kormány lényegében 120 ezer forinttal támogatja a friss házasokat.

Ahhoz, hogy egy házaspár frissnek számítson, elég, ha a szóban forgó frigy egyikük első házassága. Az adókedvezményt csak azok tudják igénybe venni, akik személyi jövedelemadót fizetnek; a támogatásból ezért kimarad, akinek nincs adóköteles jövedelme.

A házasodás ingyen van
Alapesetben a házasság, mint jogi aktus ma Magyarországon ingyenes. Illetéket nem kell fizetni, az anyakönyvvezető az irodájában is összeadhatja a párt, nem kell más, csak két tanú. Szertartás és lakodalom nélkül tehát a 120 ezer forint, amit az állam adna, tiszta nyereség. Kivéve, ha később elválnak.

Költséges a válás
A statisztikák szerint a házasságoknak több mint a fele válással végződik, ezért legalábbis jó az esély arra, hogy a friss házasok egyszer frissen elváltak lesznek. És ugyan házasodni ingyen lehet, de elválni már nem: 2014-ben 30 ezer forintos illetéket kell fizetni, ami a jövőben várhatóan még több lesz, az illeték évek óta egyre nő. Ha a válás nem megy simán, esetleg vita alakul ki a vagyon elosztásáról, akkor a feleknek már jogi segítséget kell igénybe venniük, ami fejenként jóval meghaladhatja a 120 ezer forintot. Az alábbi ábrában mindig a legolcsóbb lehetőségekkel számoltunk:

Mennyibe kerül az esküvő?
Ha egy pár esetleg nem elégszik meg azzal, hogy az anyakönyvvezető irodájában aláírják a papírokat, hanem rendes esküvőt szeretnének, akkor olyan kiadásokra számíthatnak, amik mellett a 120 ezer forint eltörpül. Egy valamire való esküvő költségei nagyon óvatos becslések alapján sem állnak meg 2 millió forint alatt. Összegyűjtöttük, mennyibe kerülhet egy rendes esküvő; mindig a legolcsóbb megoldásokkal számoltunk, és rengeteg tétel (például a gyűrűk vagy az okmányok cseréje, ha a házastársak nevet változtatnak) nincs is benne az ábrában.

Kevés a házasság?
Tény, az utóbbi évtizedekben esett a házasságkötések száma. 1980-ban még több mint 80 ezer pár kötött házasságot, 2010-ben viszont már csak bő 35 ezer. A válások száma viszont évi 27 ezer környékéről 25 ezer köré csökkent az elmúlt három évtizedben, ezzel mostanában körülbelül a házasságok 60 százaléka végződik válással (pontosabban 100 házasságkötésre 60 válás esik). Ezzel Magyarország nem lóg ki az európai átlagból, sőt, ami azt illeti, pont a középmezőnyben helyezkedik el. A listavezető Belgiumban például ez az arány 75 százalék.

Miért a házasság?
Bár a Fidesz az utóbbi években már többször hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartják a család és a házasság intézményét (például az Alaptörvényben), konkrét lépésekkel eddig a gyerekvállalási kedvet igyekeztek növelni. Például a családinak nevezett adókedvezmény is gyerekek után jár, nem pedig a család után. A demográfiai problémát, azt, hogy egyre kevesebb gyerek születik, ezért a társadalom lassan elöregszik, nem a házasságok, hanem a születések alacsony száma okozza. A házasság nyilvánvalóan nincsen összefüggésben a gyerekvállalással, ma már több gyerek születik házasságon kívül, mint belül.

Nem sok pénz?
A Fidesz a házassági adókedvezményre fordított pénzt a gyerekvállalási kedv növelésére is költhetné, igaz, a teljes költségvetés szempontjából elhanyagolható összegről van szó. Ha 25 ezer friss házassággal számolunk (összesen 35 ezer házasságot kötnek évente), akkor azok után 3 milliárd forint adókedvezmény jár. Ehhez képest a kormány számításai szerint a családi adókedvezmény 2018-ig 770 milliárd forintos kiesést jelent majd a büdzsének.