Tette volt a casus belli az első világháború kirobbanásához, amely katonák millióinak vesztét okozta. A centenáriumi megemlékezésekben vezető szerep hárul a Hadtörténeti Intézet és Múzeumra. A programok egyik különlegessége lesz a Lajta múzeumhajón berendezett vándorkiállítás a Dunán. A több éves programsorozatról az intézet parancsnoka, Kovács Vilmos ezredes nyilatkozott a Rádió Orienten.

“Ma Magyarországon a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy kompetenciaközpont: ami hadtörténelem, az nálunk megtalálható. Egy olyan intézményről beszélünk, ami 95 éves volt tavaly, tehát 1918-as alapítású” – foglalja össze az intézmény múltját és jelenét a vezető. A fővárosi múzeum látogatottsága átlagosan 70-80 ezer fő évente, a több mint harminc vidéki helyszínnel együtt pedig több mint negyedmillió fő. A kiállítások mellett különleges élményt tartogat a fiatalok számára az intézmény múzeumpedagógiai programja. “Az utóbbi években ez egy húzó ágazatként jelent meg a múzeum palettáján. A foglalkozásokon megfoghatnak fegyvereket, felvehetnek ruhákat, kipróbálhatják, hogy milyen például egy vértet viselni. Úgy látjuk, hogy ezek megragadják a gyerekek fantáziáját” – avat be a részletekbe a parancsnok. A vidéki iskolák tanárjainak fontos tudni, hogy a múzeumba látogató iskolai csoportok utazása ingyenes.

A centenáriumi megemlékezések egyik legfontosabb eleme a múzeum állandó tárlatának megnyitása lesz. „Interaktív kiállítást tervezünk, ahol a múzeumpedagógiai módszerek maximálisan érvényesülnek. Minden teremben lesz egy információs pont, ahol az érdeklődő digitális tartalmakat tud majd megnézni különböző kategóriákban, ezeket haza is viheti majd letölthető formában okostelefonján”– mondja Kovács Vilmos. A kiállítás két ütemben nyílik meg: előbb két teremben, a háború első időszakát mutatjuk be, a háború második időszakáról szóló kiállítás pedig 2016-ban nyílik majd, és természetesen elvezeti a látogatót 1920-ig – fűzte hozzá.

A másik különleges elem a Lajta Monitor Múzeumhajó újbóli vízre bocsátása lesz. “Ez egy 1871-ben épült hajó, jelenleg a legrégebbi folyami hajó Magyarországon. Részt vett az első világháború harcaiban is, és terveink szerint márciustól a Parlament előtti Duna-szakaszon lesz megtekinthető. Szeretnénk, ha szeptember környékén elindulna a Dunán és megmutatná magát több helyen is” – mondja a parancsnok. Azoknak is kedvezni akar a múzeum, akinek nincs lehetősége a fővárosba utazni: ezért múzeum vonat indítását tervezik 2015-ben, amely bejárva az országot hitelesen kívánja bemutatni az első világháború történéseit.

A centenárium alkalmából megújul a Magyarország hadtörténete című szakkönyv is: négykötetesre bővül, amelyből az első kettő már nyomdai előkészítés alatt van. “Az előző kiadás egy nagyon jó, átfogó mű volt, de már eljárt felette az idő. Remélem, az új kiadás szintén meghatározza majd a magyar hadtörténelem megközelítését 15-20 évre” – fűzi hozzá az ezredes.

A centenárium kapcsán már évekkel ezelőtt elkezdődött a háborús emberveszteség pontos összeállítása, amely tartalmazza a hősi halottak, sebesültek, hadifogságba esettek, valamint eltűntek adatait. Ez a munka egyrészt az óriási számok miatt, másrészt pedig az adatok összevisszasága okán szinte lehetetlen vállalkozásnak látszik. “Több mint 3 millió magyar katona vonult be, és ebből minden második legalább egyszer megsebesült, több mint 600 ezer pedig hősi halált halt. Alapvetően az a baj, hogy ez egzakt formában sehol nem található meg” – mutat rá a fő nehézségekre a vezető. Az adatokat osztrák és magyar levéltárakból, temetőkataszterekből és még néhány egyéb forrásból szerzik; ami még pluszban nehezíti a munkát, hogy ezek nagyobb része a monarchia hivatalos nyelvén, németül áll rendelkezésre. “Szándékaink szerint két év alatt elkészül egy olyan lista, amely már online kereshető lesz település és nevek alapján, illetve temetkezési hely szempontjából is. Reméljük, komoly űrt fog betölteni a katonai veszteséglisták sorában, hiszen az első világháborúban nem túlzás, hogy majdnem minden család érintett volt” – mutat rá az adatbázis valós jelentőségére az ezredes.

A magyarországiak mellett több nemzetközi helyszínen is kiállításokkal és konferenciával adóznak az európai nemzetek. A magyar katona Európa több hadszínterén is előfordult. Lengyel részről már három várossal is partneri megállapodás született, többek között Przemyśl városában lesz egy magyar kiállításrész, ahol több mint 70 ezer magyar katona vett részt az oroszok elleni védekezésben. “Az olasz partnerrel egy érdekes együttműködés van kilátásban: most folyik az egyeztetés egy olyan kiállításról, amelyet Rómában nyitunk meg 2015-ben, ahol a mi elképzeléseink is megvalósulhatnak” – nyilatkozza Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. „A magyar katona szemével tekinthetünk tehát be az elkövetkező években az emberiség egyik legszörnyűbb háborújának kulisszái mögé”- fűzte hozzá az ezredes.