A megvalósíthatósági vizsgálatok jövő héten kezdődnek, február 11. és 13. között hozzávetőleg száz kutató gyűlik össze a Genfi Egyetemen, hogy tanácskozásukkal útnak indítsák a várhatóan öt évig tartó projektet.

A jövőbeni gyűrű válthatja majd fel a CERN nagy hadronütköztetőjét, a 27 kilométeres LHC-t, amelyet 1980-ban álmodtak meg, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez azonban 25 évre volt szükség.

Az egyelőre FCC-ként (francia nevén Futur Collisionneur Circulaire) emlegetett 80-100 kilométeres részecskegyorsító az LHC mostani 14 TeV-es (teraelektronvoltos) kapacitásával szemben akár a soha nem látott 100 TeV-es energián is képes lenne működni.

A nagy hadronütköztető egy része a CERN-ben (Fotó: MTI/EPA/Martial Trezzini) A nagy hadronütköztető egy része a CERN-ben (Fotó: MTI/EPA/Martial Trezzini)

A most induló projekt mellett már évek óta tart egy lineáris részecskegyorsító, a 80 kilométeres, szintén Franciaország és Svájc területére tervezett CLIC megvalósíthatóságának vizsgálata is. A két projekt célja feltárni a különböző gyorsítók előnyeit és hátrányait, valamint 2018-2019-re felmérni az építés költségeit.

A részecskefizikai kutatások egyre inkább globálissá válnak: az amerikai, az ázsiai és az európai kutatók rendszeresen információkat cserélnek a jövőbeni részecskegyorsítók tanulmányozásával foglalkozó nemzetközi bizottság, az International Committee for Future Accelerators (ICFA) keretein belül.

A jelenleg pihenő LHC várhatóan még 20 évig folytatja munkáját, jövőre indítják újra. 'Még mindig nagyon keveset tudunk a Higgs-bozonról, kutatjuk a sötét anyagot és a szuperszimmetriát. Az LHC-vel nyert új információk majd útmutatást adnak nekünk, hogy milyen típusú gyorsítót építsünk' - mondta Sergio Bertolucci, a CERN kutatási és informatikai igazgatója.