A testület a "Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe" vette fel a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje - tájékoztatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága az MTI-t. Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, amely az idei ülésig 213 örökséget tartalmazott.

A magyar táncház módszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt szerepelt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 elemet jelöltek a többi kategóriával együtt a tagországok. A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága november 22-től egy héten át ülésezik Bali indonéz szigeten.

Az UNESCO honlapja szerint az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 49 szokás, illetve hagyomány pályázott, köztük az indonéz sámán tánc, a portugál fado és a mexikói mariachi zene. Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára.

"Eddig a mohácsi busójárás szerepelt a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi" - magyarázta Hammerstein Judit.

A kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).

A UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottsága csütörtökön 9 olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyek "sürgős megóvást" igényelnek. Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára került fel mások mellett a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézek "ezer kéz tánca", sámántánca. Brazília a yaokwát, az enawene nawe amazóniai nép rítusát íratta fel. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Előzmények

Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 kulturális értéket jelöltek. A magyar táncház módszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között szerepel. A magyar táncház mozgalom 2012-ben lesz 40 esztendős.

Agócs Gergely, a Hagyományok Háza munkatársa elmondta az MTI-nek: szigorú előírásoknak kellett megfelelni, egy csaknem 10 oldalas beadványt készítettek A táncház, mint a szellemi, kulturális örökség védelmének magyar modellje címmel, számos hivatkozással, amelyek a Hagyományok Háza webes felületeire irányítják az érdeklődőt. "Magyarországon a 70-es évek elején kialakult egy olyan szemléletmód, a neofolklorizmus új hulláma, amely iránt különböző késztetésből kezdtek érdeklődni a fiatalok" - idézte fel a kezdeteket.

A mára kikristályosodott magyar modell három pilléren áll. "Az egyik az etnográfiai feltáró munka, ebben neves néptánc és népzene kutatók működtek közre a négy évtized folyamán. A másik: mindenféle ideológiai felhangtól mentes módon élik meg a résztvevők a hagyományos kultúra elemeit, a harmadik, hogy eredeti funkciójában tartva próbálja meg a hagyományos kultúra alkotásait átültetni a társadalom életébe" - foglalta össze. "Mi nem egyszerűen csárdást táncolunk, alföldit, szatmárit, hanem ezen belül a tyukodi, az érpataki, a nagyecsedi motívumkincset is ismerjük. A stiláris jellemzőknek az összességéből mi rendkívül gondos tánc- és zenepedagógiai módszerekkel kiválogatjuk és átültetjük, továbbvisszük eredeti funkciójában ezt a gazdagságot" - részletezte Agócs Gergely.Hozzátette: a cseh és lengyel zenekarok jobbára csak a saját vidékük zenéjét ismerik, és más tájakról legfeljebb egy-egy dallamot. Egy magyar banda képes odamenni bármelyik magyar régióba és érvényesen "kimuzsikálni" egy lakodalmat.

A táncház mozgalom jövőre negyvenéves, természetesen voltak az eltelt évtizedek alatt hullámhegyek és hullámvölgyek. Az első évtizedekben egyfajta ellenzéki szellem kötődött hozzá, bár ezt az alapító "atyák" tagadják. Miközben az erdélyi magyarság hagyományos kultúrájáról nem volt szalonképes beszélni, a táncházak fontos platformja volt a határon túli, a kisebbségi magyar kultúra feltérképezése és bemutatása.

"Fontos kiemelni, mi ebben a beadványban is hangsúlyoztuk, három korszaka volt a negyven esztendőnek. Az első a civil kezdeményezések ideje. A hőskorszak, az első 20 esztendő alulról szerveződő klubélet formájában zajlott. 1982-től évente megrendeztük az országos táncház találkozót. 1989 után létrejöhettek a szakmai koordinációt ellátó szervezetek, például a Martin György Néptáncszövetség, a hagyományőrző egyesületeket képviselő Muharay Szövetség vagy a Néptáncszövetség."

A Hagyományok Házát 2001 január elsejével alapította meg a kulturális miniszter. "Ennek keretében azt vállaltuk, hogy a magyar modellnek az intézményeként segítjük a civil szervezeteket. Három részlegünk szolgálja ki őket. A Magyar Állami Népi Együttes a színpadi művészetet képviseli, ehhez elkezdtük építeni a gyűjteményeinket, a Lajtha László Folklór Dokumentációs Központot és a Népművészeti Módszertani Műhelyt, amelynek négy évig voltam a vezetője. A legkorszerűbb eszközökkel folytatjuk a feltárást és közreadást. CD-romok, audioanyagok, könyvek, konferenciák szervezése segítségével kinyitottuk ezt az egész tevékenységet. Olyan képzéseket indítottunk el, amelyek hiánypótlók, nálunk népi játszóház, táncház vezetőnek lehet tanulni, van pedagógusok számára akkreditált mesemondó tanfolyamunk."

Véleménye szerint a közoktatás és a médiavilág sajnos úgy tekint erre a kultúrára, mintha ez a 40 év nem telt volna el, éppúgy szemléli, mint a 60-as években. Pedig sztár előadókat is említhetne, akiket ma óriásplakátokon hirdetnek. A táncház modell olyan magyar szellemi termék, amelynek az elmúlt 40 év során megvalósult a sikeres exportja - hangsúlyozta Agócs Gergely. Salt Lake Citytől Jokohamáig alakultak magyar néptáncegyüttesek és nem kint élő magyarokból, hanem a helyi lakókból.

"Számunkra azonban még fontosabb, hogy Lengyelországban és Szlovákiában is kibontakozott a magyar modell alapján a táncház mozgalom. A táncházas fiatal progresszív szlovák értelmiség pozitívan tekint a magyarságra. A szlovák táncházakban természetesen szlovák táncokat járnak, szlovák muzsikát játszanak, de teljesen elfogadott, hogy gömöri, magyarbődi, csallóközi, vagy akár erdélyi magyar táncokat is megtanítanak - szlovákok szlovákoknak. Sőt, a lengyel és szlovák táncházak honlapjainak nyitóoldalain mindenütt ott van, hogy a módszert a budapesti országos táncház találkozókon tanulták meg. Kezdenek rájönni, hogy a nemzet emlékezete nem ideológiai írásokban, hanem a saját nagyapáik visszaemlékezéseiben rejtőzik. Ez szerintünk hatalmas áttörés, olyan, amelyet az elmúlt 90 év gyérecske diplomáciai erőfeszítései nem tudtak elérni. Bárki csak példát vehet róla" - hangoztatta.

A rangos elismerés mellett is megjegyezte: "2001 óta a mi állami támogatásunk nominálisan a felére csökkent(800-ról 430 millió forintra), ez az összeg az inflációt számítva a harmadát éri manapság, a feladatok maradtak, de mi fejleszteni is szeretnénk" - jegyezte meg Agócs Gergely.