Elfogadta, és egyhangú szavazással általános parlamenti vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága az Állami Számvevőszék tavalyi évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló tájékoztatóját.

Domokos László 2012. június 11-én ismertette a szakbizottság tagjaival az ÁSZ 2011-es tevékenységét. Bevezetőjében az elnök kiemelte: a tavalyi esztendő a mélyreható változások éve volt egész Magyarország, így az Állami Számvevőszék életében is. Mint mondta: „elindultunk azon az úton, ami egy jól működő, hatékony, a kor kihívásainak megfelelő számvevőszék létrehozásához vezet.”

Az ÁSZ elnöke kijelentette: a közpénzeket és a közvagyont éveken át, nem körültekintően, hanyagul, vagy épp törvényellenesen kezelték. Az állampénzügyek leromlását a közpénzek fölött őrködő állami intézmények sem tudták megakadályozni. Ezért az Állami Számvevőszék megújítására volt szükség, amire az új ÁSZ-törvény teremtette meg a megfelelő keretet – mondta Domokos László.

A 2011-es esztendő eredményeit ismertetve Domokos László elmondta: ez volt az első teljes év az újonnan megválasztott vezetés irányítása alatt. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban is megkezdődhetett a 2010-ben elfogadott új Stratégia megvalósítása. Ennek része, hogy az ÁSZ minél több jelentését megtárgyalja és hasznosítsa az Országgyűlés.

Ennek szellemében 2011-ben az ÁSZ munkatársai 219 bizottsági ülésen vettek részt, és 161 bizottsági ülésen hivatkoztak a Számvevőszékre. „A képviselők munkájának támogatása érdekében háttéranyagokat és tematikus összeállításokat készítettünk” – tette hozzá Domokos László. Mint mondta: 98 országgyűlési ülésnapból 80 ülésnapon hivatkoztak a képviselők az ÁSZ jelentéseire. A plenáris üléseken az ÁSZ elnöke és alelnöke 17 alkalommal jelent meg és 6 alkalommal szólalt fel – mondta az elnök.

Górcső alatt az önkormányzatok

Az Állami Számvevőszék új szemlélet mentén, alulról építkezve alakította ki 2011-es éves ellenőrzési tervét. Ebben összesen 56 téma szerepelt és összesen 72 jelentés készült el. Ez 23-mal több, mint a 2010-ben Az egy évvel korábbihoz viszonyítva kétszeresére nőtt az önkormányzati tárgyú jelentések száma. Másfél év alatt annyi önkormányzatot ellenőrzött le az ÁSZ, mint korábban négy év alatt.

Az ÁSZ tavaly a kockázatelemzés alapján kiválasztott önkormányzati középszint, azaz a Főváros, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodását ellenőrizte és elkezdte a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzését is. A 304 magyarországi városból 63-at reprezentatív mintavétellel választott ki az ÁSZ, erről összegző jelentés készült. Az ÁSZ ”pilot” vagyis próba ellenőrzéseket hajtott végre kockázatelemzéssel kiválasztott öt városi és hét községi önkormányzatnál. „Így 2011-ben összesen 118 önkormányzat ellenőrzését végeztük el” – mondta el Domokos László.

Jog és kommunikáció

Az új ÁSZ-törvény, új jogi kereteket teremtett, valamint lehetőségeket is biztosít az Állami Számvevőszék számára. Az ellenőrzések hasznosulását biztosítja, hogy a vizsgálat alá vont szervezeteknek intézkedési tervet kell készíteniük. A Számvevőszék négy esetben élt feljelentéssel és két esetben tájékoztatta az ügyészséget. Emellett az ÁSZ két jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzés miatt.

Az Állami Számvevőszék tevékenysége során kiemelt cél a társadalmi hasznosulás – jelentette ki a bizottsági ülésen Domokos László. Ennek érdekében hozta létre az ÁSZ saját Hírportálját, aminek köszönhetően 2010-hez képest 10-szeresére nőtt a Számvevőszékről megjelent saját forrású hírek száma. Ezzel párhuzamosan megtörtént az Állami Számvevőszék honlapjának megújítása. Az aktív kommunikációra jellemző, hogy 2011-ben az ÁSZ 29 időpontban 68 sajtótájékoztatót tartott, ez több mint háromszorosa az előző évek átlagának. Újdonság volt az úgynevezett „elektronikus sajtótájékoztatók” bevezetése.

A társadalmi tájékoztatás mellett az Állami Számvevőszék munkatársai a tudományos élet aktív szereplői is. Az ÁSZ szakértői 2011-ben 32 hazai és nemzetközi konferencián vettek részt, melyeken összesen 18 önálló előadást tartottak. Emellett az ÁSZ öt saját konferenciát rendezett. A tavalyi évben az számvevőszék 15 szakmai-tudományos együttműködési szerződést kötött, és két szándéknyilatkozatot írt alá. A Számvevőszéknél zajló munka elismerése, hogy az európai számvevőszékeket összefogó EUROSAI függetlenséggel kapcsolatos albizottságnak, vezetésére, koordinálására az ÁSZ munkatársait kérték fel.

Szervezetfejlesztés és gazdálkodás

2011-ben jelentős szervezeti átszervezés zajlott le az Állami Számvevőszéknél. A szervezeti egységek száma 48-ról 27-re, majd a 2011. év végi döntés alapján 16-ra csökkent. 81 fő távozott a hivataltól és 117 fő lépett be, így az év végi záró létszám 573 fő volt. Az ÁSZ 31 pályakezdő gyakornoknak adott lehetőséget. A szervezeti átszervezéssel párhuzamosan megkezdődött a minőségbiztosítási rendszer átalakítása is. Általánossá vált a projektszerű munkavégzés, amit kontrolling- és monitoring rendszer támogat. Megkezdődött az ellenőrzéstervezési rendszer átalakítása is, aminek része a többlépcsős előkészítési és jóváhagyási folyamat, a gördülő tervezés, valamint a kockázatelemzés alkalmazása.

„A független könyvvizsgáló jelentése szerint az ÁSZ éves költségvetési beszámolja a számvevőszék vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad” – mondta Domokos László a bizottsági tájékoztatón. Hozzátette: az Országgyűlés az ÁSZ 2011. évi feladatainak ellátására 7,2405 milliárd forintot hagyott jóvá. A tavalyi évben kiemelt feladatot jelentett az erőforrások takarékos felhasználása, a meglévő kapacitások hatékony igénybevétele. Ennek szellemében, valamint az ország helyzetére tekintettel az Állami Számvevőszék 806,8 millió forint zárolásának feloldásáról lemondott, ezt a pénzt nem használta fel.

További megtakarítást jelentő változás volt az ÁSZ Kutató Intézetének megszűntetése, feladatainak integrálása az ÁSZ szervezetébe. Emellett csökkent a bérelt irodaterület nagysága, így mérséklődtek a bérleti díjak. A szervezetfejlesztés és a költségek csökkentése azt eredményezték, hogy nőtt az ellenőrzési munkanapok száma, vagyis 2012-ben az Állami Számvevőszék munkatársai a korábbinál nagyobb intenzitással őrködnek a közpénzek felett.