Városlista
2021. március 1, hétfő - Albin

Hírek

2020. Április 15. 07:07, szerda | Külföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay

Egy éve pusztított a tűz a Notre-Dame-ban, harangozással emlékeznek

Egy éve pusztított a tűz a Notre-Dame-ban, harangozással emlékeznek

Harangozással emlékeznek meg szerda este a párizsi Notre-Dame-ban a székesegyházban pusztító egy évvel ezelőtti tűzvészről.

Ez lesz az egyetlen esemény a tragédia egyéves évfordulóján a katedrálisban, amelynek helyreállítási munkálatait a koronavírus-járvány miatt egy hónappal ezelőtt felfüggesztették.

Jean-Louis Georgelin, a székesegyház újjáépítéséért felelős kormánybiztos úgy döntött, hogy este 8 órakor, amikor a franciák tapssal köszönik meg az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, fog megkondulni a déli torony nagyharangja – közölte a templom kommunikációs igazgatósága.

A Notre-Dame déli tornyában két nagyharang lakik, az 1686-ban öntött Emmanuel és a 2013-as Marie. Az előbbi 13 tonnát nyom, a párizsi Sacré-Coeur nagyharangja után a második legnehezebb Franciaországban, s a nagy egyházi ünnepekkor, húsvétkor, pünkösdkor, valamint háborúk végén és a pápák halálakor szokták megkondítani.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található, évi mintegy 13 millió látogatót fogadó, világhírű turistalátványosság még mindig nem menekült meg teljesen, jóllehet a helyreállításért felelős illetékesek szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy összeomlik. A tényleges felújítás azonban még nem kezdődött el.

Az épület megerősítését célzó munkát egy hónappal ezelőtt felfüggesztették, mert a székesegyházbeli fertőtlenítési lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy alkalmazni lehessen a járványügyi biztonsági szabályokat és szavatolni lehessen az építkezésen dolgozó mintegy száz szakember biztonságát.

A megerősítési munkát az eredeti tervek szerint nyáron fejezték volna be a hatalmas boltozat alá omlott törmelék eltakarításával. Utána kezdődött volna a munka legkényesebb szakasza: le kell bontani az állványzatot, amelyet a tűzvész előtt restaurálás céljából építettek fel. Ez az állványzat is megrongálódott a tűzben, és most pókhálóként fogja körbe az épületet. Tavaly óta az épületet több tucat szenzorral szerelték fel, de ezek nem jeleztek veszélyt, a falak stabilan állnak.



Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt júliusban három hétre leállították, ősszel és télen pedig a viharok nehezítették a munkát.

Jean-Louis Georgelin kormánybiztos a többszöri leállás ellenére úgy véli, hogy a helyreállítás 2021-ben megkezdődhet, miután még idén stabilizálják a boltozatot. A tűzvész másnapján Emmanuel Macron elnök azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, s jóllehet a határidőt sokan szorosnak találják, a kormánybiztos szerint továbbra is az a cél, hogy az államfő által kért határidőre befejeződjön a helyreállítás.

„Feltételezzük, hogy a (koronavírus-járvány miatti) leállás körülbelül két hónapig tart. Egy 68 hónapos időszakban ezt be kell tudnunk hozni” – mondta a kormánybiztos az AFP francia hírügynökségnek.

Az viszont még mindig nem dőlt el, hogy milyen formában állítja helyre Franciaország a gótika egyik legemblematikusabb épületét.

A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az „ortodoxok” azt követelik, hogy a XIX. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A „modernisták” – köztük maga a köztársasági elnök is – viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a XXI. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

A tűz pontos okát még mindig nem sikerült megállapítani, de a párizsi ügyészség szerint továbbra sincs arra utaló jel az előzetes vizsgálatok alapján, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. A gondatlanság lehetőségét tartja a legvalószínűbbnek a vádhatóság, azt feltételezve, hogy az elektromos rendszer hibája vagy egy nem megfelelően elnyomott cigaretta hatására csaptak fel a lángok egy évvel ezelőtt a nehezen megközelíthető állványzaton.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Február 28. 16:42, vasárnap | Külföld

Az újraoltások arányát tekintve Szerbia vezet Európában

Az egymillió lakosra jutó újraoltások arányát tekintve Szerbia minden más európai országot megelőzött, világszinten pedig a negyedik helyen áll - közölte a szerb kormány a legfrissebb oltási adatok alapján.

2021. Február 27. 18:17, szombat | Külföld

Leszakadt egy hatalmas jéghegy az Antarktiszról

Leszakadt egy hatalmas jéghegy a az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához - jelentették be pénteken a BAS kutatói.

2021. Február 27. 15:14, szombat | Külföld

A fertőzések több mint felét már a vírusmutációk teszik ki Ausztriában

Ausztria-szerte a fertőzések 57 százalékát már a SARS-CoV-2 mutációi teszik ki - áll az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt működő úgynevezett koronabizottság heti jelentésében.

2021. Február 27. 12:07, szombat | Külföld

A fertőzöttek száma 113,4 millió, a halálos áldozatoké 2,52 millió a világon

A világon 113 391 190 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 517 118, a gyógyultaké 63 972 132 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli adatai szerint.