„Istennek Anyja, óh légy oltalma
Magyar népednek, óh Mária.
Hallgasd imánkat, védd meg hazánkat,
Te vagy e honnak Nagyasszonya.
Védd meg e szép hazát, védd meg viharokon át.
Előtted térdelünk, tehozzád esdeklünk.
Édes Nagyasszony, kérünk, maradjon
Anyai jóságod mindig velünk.”
(Mária-ének)

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, az egyik legfontosabb katolikus ünnep, Szűz Mária ünnepe, melyet Szent István rendelkezésétől kezdve tartanak nyilván országunkban, mióta első királyunk felajánlotta Magyarországot a Szűzanyának. A Mária tisztelet ma is él, ehhez a tisztelethez csatlakozik képeivel a festő.

Némáné Nagy Júlia Válon született 1947-ben. Bicskén él. 1970 óta tanított Bicskén az általános iskolában egészen nyugdíjazásáig. A Szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán tanult, majd elvégezte a Képzőművészeti Főiskola rendkívüli tagozatát, ahol Bráda Tibor volt a tanára. Mesterei voltak Áron Nagy Lajos és Kokas Ignác is. Kiállításrendezést is tanult (néhai Néray Katalin vezetésével). Élete nagy részét a rajztanítás töltötte ki, de mellette képzőművészeti szakköröket is vezetett, melyeknek mindig a tehetséggondozás volt a célja. Kiváló tanár volt, rengeteg diáknak és művészetkedvelőnek tanította meg szeretni a művészetet, s tette ezáltal gazdagabbá sokuk életét. Ezt teszi még manapság is, hiszen nyugdíjasként képzőművészeti szakkört vezet a Művelődési Központban. Remek pedagógusként, őszinte tanítóként, mindig kellően szigorúan, határozottan, kellő odafigyeléssel terelgette az ifjú tehetségeket a választott pályára. Sokévnyi tanító és alkotó munka áll mögötte. A gondviseléstől nagy ajándékot kapott: a tehetségét, mely óriási kincs, és egyben óriási felelősség is. A tehetség nem lehet öncélú, nem önmagáért való, hanem arra, hogy akik kapják, használják, mégpedig jóra, szépre, az igaz értékek közvetítésére. Némáné Nagy Júlia felelős művész és pedagógus volt és jelenleg is ezen az úton jár.

Egyik, vele készült riportban így nyilatkozott: „A tanításban a gyerekek vonzanak, a romlatlanságuk, az átalakíthatóságuk. Számomra nagyon érdekes diákok között lenni, tanításuk fegyelemre, nagy józanságra neveli az embert. A művészeti tárgyak terén külön figyelmet kell fordítani a gyermekek érzelmi rezdüléseire, hangulataira. Ha kizárólag a festészettel foglalkozom, bizonyára jobban kiteljesedek művészként, viszont így anya is tudtam lenni, és átadhattam a tudásomat úgy, hogy láthattam: jó helyre került, volt értelme.” - A diákjai közül többen is művészeti irányban tanultak tovább.

Tagja volt több évig az Etyeki Műhelynek, melynek munkájában a saját szakköreit is bevonta. Egyénileg is sokat dolgozott, fő segítője volt Csókos Varga Györgyi képzőművésznek, a műhely vezetőjének (szövés, gyapjúszövés…).

Pedagógusi karrierje nem vált korlátjává művészetének. Ezt tanúsítja sikeres kiállításainak hosszú sora, számtalan nagyszerű képe, s képein jól felismerhető, finomra csiszolt egyedi stílusa, technikája. Némáné Nagy Júlia olyan sokoldalú művész, aki a legkülönfélébb módon és témán keresztül képes kifejezni az őt foglalkoztató gondolatokat. Megszólítja a lelkünk legmélyét is. Több kiállításán már volt alkalom megismerkedni sokirányú témaválasztásával. Sikeres volt a Virágom- virágom c. kiállítás sorozata, vagy ha a tájképeire gondolunk, a Csabdi, a bicskei-tó, vagy éppen Erdély gyönyörűséges tájait bemutató alkotások, melyekből sugárzik a szeretet és a természet csodálata, békéje, tisztasága. Külön kiemelhetők Arany János balladái, Nagy László, József Attila versei által ihletett képek, és a belső vívódásairól, útkeresésekről, örömökről, kétségekről szóló képek, a vallásos témájú alkotások, mint az Angyalok című kiállítás festményei. A szüleitől már gyerekként mélységes hazaszeretetet tanult, ez érezhető a magyar tájakat ábrázoló akvarelljein is. Ezek a képek tisztán mesélnek arról, ami a művész sajátja: a magyar föld iránti mély gyökerekből táplálkozó szeretetéről, tiszteletéről, becsüléséről.

1970 óta mutatja be képeit egyéni és csoportos kiállításokon.

Több művésztelepen is részt vett:

•Veszprém, Velence, Hédervár, Zebegény (itt alapító tag volt).

Egyéni kiállításai:

•Vál (szülőfaluja)
•Bicske – Művelődési Központ (több alkalommal),
•Batthyány-kastély
•Mór, Gárdony, Agárd, Dunaújváros, Székesfehérvár, Csabdi, Martonvásár, Gyermely, Alcsútdoboz,

Csoportos kiállítások:

•Bicske, Vál, Budapest, Kecskemét, Székesfehérvár, Mór

1997-ben Újszászi Ignác: Csatapipa - Békebárd című verses kötetét illusztrálta, majd a megújult bővített kötetet 2010-ben.
Némáné Nagy Júlia kiállítások rendezésével is foglalkozott. A bicskei Báder Fogadó néprajzi gyűjteményét rendszerezte, és állította össze kiállítási anyaggá családtagjai segítségével. Egy igen gazdag helytörténeti tárlatot sikerült összeállítani a régi korok mindennapjainak használati tárgyaiból, szerszámokból, konyhai eszközökből, bútorokból, ruhákból. Képzőművészeti szakkörei munkájából is több kiállítást rendezett, a munkákból néhány jelenleg is látható a Batthyány kastélyban.
1987-ben pedagógiai munkájáért miniszteri dicséretet kapott.
2009-ben Oktatás és Művelődésügyért kitüntetést kapott Bicske Város Önkormányzatától.

Várjuk szeretettel a kiállításra a művészet iránt érdeklődőket, ismerősöket és barátokat.

A kiállítást megnyitja Béres Klára, a Béres Rt. kommunikációs igazgatója.