Városlista
2020. október 21, szerda - Orsolya

Hírek

2014. Május 13. 06:00, kedd | Belföld

Bíróság: etikai kifogás, szóbeli fellebbezés, rágalmazás?

Bíróság: etikai kifogás, szóbeli fellebbezés, rágalmazás?

Etikai kifogás, szóbeli fellebbezés, rágalmazás és több egyéb kérdés is érkezett a jogi szakértőhöz a bírósági tárgyalásokat illetően. Az onlinejogsebesz.hu jogásza pedig válaszol minderre. Ne feledje, joga van kérdezni!

Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!

Ha egy bírósági ítéletnek nincs rendelkező (végrehajtás) része, azt hogyan kell értelmezni?

Ha egy bíróval szemben etikai kifogást terjesztenek be, az értelmezhető elfogultsági indítványként?

Ha egy bíróval szemben elfogultsági indítványt terjesztenek be, akkor az a bíró tovább viheti az ügyet, vagy helyette másik bírót kell kijelölni?!

Ha egy bíróval szemben a fenti két dolog tárgyiasul, akkor az a bíró függetlenítheti illetve kivonhatja magát a következmények alól?

És ha mindezeket a bírák elnökének tudomására hozzák, ő is kivonhatja magát a következmények alól?

A szóban kihirdetetett ítéletre szóban történt fellebbezés elégséges vagy nem?

Ha a törvényszék írásban megkérdezi, hogy akarok-e nyilvános tárgyalást vagy sem, amire a válasz igen, akkor a kirendelt ügyvéd megteheti-e, hogy ezt a választ nem továbbítja, vagy ha megtette, akkor a tényről elektronikusan aláírt e-mail megkeresésre hónapok múltán sem válaszol illetve más módon (telefon, fax, levél stb.) sem tájékoztat?

Terjeszthető-e a nagy nyilvánosság előtt valakiről, nem jogerős bírósági ítélet tényként?

Megfogalmazható-e a facebook nyilvánossága előtt olyan mondat, amit a bíróság tettenérés és bizonyíték hiánya miatt, a bizonyítási eljárás lefolytatására sem volt hajlandó, hogy ki mit hány személyen követet el?

2014. 04. 18.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1.) Ha egy bírósági ítéletnek nincs rendelkező (végrehajtás) része, azt hogyan kell értelmezni?

Amennyiben egy – írásban megküldött – bírósági ítéletnek nincs rendelkező része, az mindenképpen törvényellenes, polgári ügy esetén nem hajtható végre, büntetőügy esetében pedig nem foganatosítható, így nem alkalmas a céljának elérésére. A jelenlegi gyakorlat szerint egy ilyen módon kibocsátott ítélet csak adminisztratív tévedés eredménye lehet (pl. a kézbesített határozatnak lemaradt az első lapja, s csak az indoklást küldték meg). Azért is nehezen elképzelhető ez a helyzet, hiszen – általában – az ítélet először szóban kerül kihidetésre, s ott elképzelhetetlen, hogy a bíró a hirdetést azonnal az indoklással kezdje, rendelkezés nélkül. Ha mégis ez történik, polgári ügy esetén elég a bírósághoz intézett kiegészítési kérelemmel élni, s ebben előadni, hogy a rendelkező rész elmaradt, amelyet a bíróság saját hatáskörében pótolni tud, ezért nem szükséges a felsőbírósághoz fordulni. Ha nem így van, s az ítéletnek tényleg nincs rendelkező része (az én gyakorlatomban erre még nem volt példa), úgy ennek tényét az ellene benyújtott fellebbezésben kell előadni.

2.)Ha egy bíróval szemben etikai kifogást terjesztenek be, az értelmezhető elfogultsági indítványként?
- A törvény nem tesz különbséget a bíró kizárására vonatkozó szabályokban a bíró ellen benyújtott indítványok között a kérdezett módon, csak azt határozza meg, hogy mely esetekben kerül kizárásra a bíróság tagja az eljárásból. A nyilvánvaló okok mellett (saját perben való eljárás, valamely fél korábbi képviselője, korábbi határozat meghozatalában eljárt, hozzátartozó eljárása, korábban tanúként, szakértőként eljárt stb.) elfogultsági kifogás a bíróság tagja ellen abban az esetben terjeszthető elő a per során, ha tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Ebbe sok minden beleférhet, akár különféle etikai megfontolások is.

3.)Ha egy bíróval szemben elfogultsági indítványt terjesztenek be, akkor az a bíró tovább viheti az ügyet, vagy helyette másik bírót kell kijelölni?!
- Abban az esetben, ha a kizárási okot a bíró maga jelenti be, vagy a mellőzéséhez ő maga is hozzájárult, akkor az ügyben már nem jár el, a bíróság vezetője intézkedik más bíró kijelöléséről, aki az ügyet tovább viszi. Minden más esetben a bejelentés elintézéséig eljárhat, de nem vehet részt az ügy érdemi határozatának meghozatalában.

4.)Ha egy bíróval szemben a fenti két dolog tárgyiasul, akkor az a bíró függetlenítheti illetve kivonhatja magát a következmények alól?
- A bíró természetesen nem függetlenítheti magát a bejelentéstől, a fentiek szerint a tudomására jutott kizárási okot neki magának kell haladéktalanul bejelentenie, a más által bejelentett ok intézéséig pedig szintén a fentiek szerint kell eljárnia. Ha késedelmesen intézkedik vagy nem így tesz, úgy ezért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

5.) És ha mindezeket a Bírák elnökének tudomására hozzák, ő is kivonhatja magát a következmények alól?
- A törvény elsősorban az eljáró bíró kötelezettségévé teszi a tudomására jutott kizárási ok haladéktalan bejelentését, s annak alapján a kizárásról a bíróság vezetője jogosult intézkedni. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a késedelemért vagy az intézkedés elmulasztásáért ő maga is fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Ha azonban a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz elfogultsági bejelentést vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen tesz ismételten alaptalan bejelentést, akkor a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal sújtható. Ez az eset értelemszerűen nem számít olyan esetnek, ahol a bíróság kivonná magát a következmények alól.

6.) A szóban kihirdetetett ítéletre szóban történt fellebbezés elégséges vagy nem?
Polgári ügyekben a fellebbezést az első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Ez utóbbi fordulat azt is jelenti, hogy a szóban kihirdetett ítélet ellen nyomban lehetséges fellebbezést jegyzőkönyvbe mondani, amelyben meg kell jelölni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. Ez nem érinti azt az általános szabályt, hogy fellebbezésnek a határozat közlésétől – amely az írásba foglalt ítélet félnek történő kiküldését jelenti – számított 15 nap alatt van helye. Tehát nincs annak akadálya, hogy a fél a már bejelentett fellebbezést írásban kiegészítse, sőt, akár teljes egészében meg is változtassa. Büntető ügyekben a szóban kihirdetett ítélet esetében három lehetséges esetről kell ott azonnal nyilatkozatot tenni: az ítélettel érintett fél az ítélet ellen fellebbezést jelent be, azt tudomásul veszi, vagy 3 nap gondolkodási időt tart fenn a nyilatkozat megtételére.

7.) Ha a törvényszék írásban megkérdezi, hogy akarok-e nyilvános tárgyalást vagy sem, amire a válasz igen, akkor a kirendelt ügyvéd megteheti-e, hogy ezt a választ nem továbbítja vagy ha megtette, akkor a tényről elektronikusan aláírt e-mail megkeresésre hónapok múltán sem válaszol illetve más módon (telefon, fax, levél stb.) sem tájékoztat?
Természetesen nem teheti meg, a kirendelt ügyvédnek minden esetben az ügyfele érdekét képviselve kell eljárnia, s ennek alapján az ő utasítását követnie, még akkor is, ha ez nem szolgálja feltétlenül az érdekét, de ő kellő kioktatás után az intézkedéshez ragaszkodik. Miután a jelen esetben erről nem lehet szó, hiszen a nyilvános tárgyalás inkább az ügyfél érdekében áll, minthogy neki kárt okozna, így a fenti intézkedés elmaradása valószínűleg mulasztásnak minősül. Ilyen esetben az ügyfél kérheti a kirendelő hatóságtól másik ügyvéd kirendelését, illetve fordulhat az illetékes ügyvédi kamarához panasszal az ügyvéd eljárása miatt. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kirendelt védő elérhetetlen, s vele az ügyfél a rendszeres kapcsolatot tartani nem tudja.

8.) Terjeszthető-e a nagy nyilvánosság előtt valakiről, nem jogerős bírósági ítélet tényként?
Nem jogerős bírósági ítéletben szereplő tények elviekben bárkinek a tudomására juthatnak, hiszen – bizonyos kivételektől eltekintve – a bíróság tárgyalása, illetve ítéletének kihirdetése nyilvános, azt bárki meghallgathatja, s arról be is számolhat bárhol, hiszen az nem minősül titoknak. Ennek gátját csak olyan, másokra nézve rágalmazónak, becsületsértőnek minősíthető kifejezések, tények terjesztése jelenti, amelyek alapját a terjesztő esetleg bírósági tárgyaláson hallotta, de az bizonyítást nem nyert, illetőleg a másodfokú bíróság azokkal kapcsolatban még helyezkedhet más álláspontra. Ilyen esetben a terjesztő természetesen felelősségre vonható.

9.) Megfogalmazható-e a facebook nyilvánossága előtt olyan mondat, amit a bíróság tettenérés és bizonyíték hiánya miatt, a bizonyítási eljárás lefojtatására sem volt hajlandó, hogy ki mit hány személyen követet el?
Nagy nyilvánosság előtt – és a közösségi oldalak ilyennek tekintendők – nem jelentethető meg olyan tény vagy körülmény, amely más becsületének csorbítására alkalmas, és a bíróság azt jogerős ítéletében valakinek a terhére nem állapította meg (pl. hogy valaki csaló vagy sikkasztó…). Ilyen esetben a terjesztő ellen eljárás indítható, amelyben a bizonyítás sikeressége esetén neki elégtételt kell adnia s az eltiltás mellett kártérítés megfizetésére is kötelezhető.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel,
dr. Ócsai József
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Ezek érdekelhetnek még

2020. Október 21. 05:00, szerda | Belföld

Meghosszabbították a törlesztési moratóriumot

Az Országgyűlés kedden 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

2020. Október 21. 05:00, szerda | Belföld

Fertőtlenítésre hivatkozva próbálnak ismeretlenek lakóházakba bejutni

Fertőtlenítésre hivatkozva próbálnak fehérbe öltözött ismeretlenek lakóházakba bejutni

2020. Október 20. 17:02, kedd | Belföld

Véradásra buzdít az OVSZ

Várja a véradók jelentkezését az Országos Vérellátó Szolgálat, amelynek szakmai főigazgató-helyettese hétfőn az M1 csatornán hangsúlyozta:

2020. Október 20. 15:02, kedd | Belföld

Nem rázta meg a járványhelyzet a használtautó-piacot

A használtautó-piacot kevéssé rázta meg a koronavírus-járvány, a minőségi, egy-hét éves használt autókkal kereskedők számára még új vevőket is hozott a járványhelyzet - állapítja meg a DasWeltAuto.