Visszaemlékezésében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egykori '56-os elmondta, "Bicskére is gyorsan ideért a lőpor szaga, s a város tudta a kötelességét, mint ahogy egész Magyarország tudta, mit kell cselekednie".

Az egykori Nagy-budapesti Központi Munkástanács volt elnökének szavai szerint az országban senki nem mondott ellent a szent forradalomnak, mert olyan demokráciát akartak, amilyenről régóta álmodoztak. Kijelentette, nem 1956. október 23-án kezdődött a magyar tragédia, "hosszú századok óta probléma volt a magyarság jelenléte" Európa közepén. "Azért voltak a korábbi szabadságharcok, forradalmak is, mert nem vette tudomásul a világ, hogy van egy kicsi nép, amelynek hazája a Kárpát-medence. Magyarnak születtünk, s meg kell védenünk hazánkat mindentől" - mondta - fogalmazott Rácz Sándor.

Kiemelte, 1956-ban megteremtették a magyar munkások és a világ munkásai számára a munkásönigazgatás rendszerét. Ha akkor ezt az új gazdasági szerkezetet elfogadták volna, ma nem lenne válságban a világ - vélekedett. "Azt kérjük a világtól, hogy értse meg, a Kárpát-medencében élő nép lételeme a tisztesség. A magyarok lelkileg alkalmatlanok a pártos politikára, a szembenállásra, mi a megértés, a szeretet és a szolidaritás népe vagyunk - mondta.

"Nem fogom be a számat, s életfogytig teljesítem azt a feladatot, amit 1956-ban a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökeként vállaltam" - hangoztatta Rácz Sándor.

Tessely Zoltán (Fidesz-KDNP), Bicske polgármestere beszédében azt hangsúlyozta, a Wittner Máriák, a Rácz Sándorok és a Tabódy Istvánok élete a bizonyíték, hogy végül győzelmet aratott az 56-os forradalom és szabadságharc.

"Köszönjük, hogy visszaszerezték nemzetünk önbecsülését és tanúságot tettek a magyarság szabadság iránti örök elkötelezettségéről" – mondta, majd bocsánatot kért azon képviselők miatt, akik Rácz Sándort legutóbbi bicskei ,56-os beszéde után nemkívánatos személynek nyilvánították a településen.

Tabódy István (1921-2000) összesen 19 évet töltött a kommunista diktatúra börtöneiben, internálótáboraiban. Volt Kistarcsán, Recsken, különböző budapesti fogházakban, Márianosztrán, Sopronkőhidán, Sátoraljaújhelyen és a budapesti Országos Börtön-Gyűjtőfogházban. 1958. június 13-án Shvoy Lajos szentelte pappá, de utána is éveket töltött börtönben, 1972-ben szabadult. Ezután a székesfehérvári belvárosi templom, majd Csabdi, Kisláng és végül Bicske plébánosa lett. 1992-ben székesfehérvári kanonokká nevezték ki, amely tisztséget a haláláig betöltötte.

Fejér megye és Bicske város díszpolgára, posztumusz kanonok, a bicskei katolikus Szent László Általános Iskola újraalapítója, a vitézi rend főkapitánya volt.

MTI