Az amerikai diplomácia két alapvető rendszert használt a története során a különböző országok politikájának és gazdasági intézkedéseinek a befolyásolására.

Az egyik a „soft power” (vonzás képessége, puha hatalom), a másik pedig a „hard power” (kényszerítő hatalom).

Ennek a két technikának az ötvözéséből alakult ki az úgynevezett „smart power”, amelyet a közéletbe Hillary Clinton vezetett be, aki jelenleg az egyik legesélyesebb jelölt az Egyesült Államok következő elnöki posztjára.

A „smart powerről” Hillary Clinton úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia – a diplomáciait, a gazdaságit, a katonait, a politikait, a jogit és a kulturálisat is –, kiválasztva mindig a legalkalmasabbat vagy azok kombinációját a politikai és gazdasági érdekek megvalósítása érdekében.

Amerika egyik csodafegyvere a korábban André Goodfriend amerikai ügyvivő által is bevetett korrupciós vád, ami a legalkalmasabb kormányok gyengítésére, illetve megbuktatására. Hiszen konkrétumok soha nem hangzanak el, de alkalmas széles tömegek elégedetlenségét felkorbácsolni, a regnáló kormányokat pedig jelentős mértékben hitelteleníteni. Korábban Csehországban a kormány bele is bukott a hasonló vádakba.

A „smart power” másik csodafegyvere a gyakran megfoghatatlan, lekövethetetlen civilszervezetek támogatása, aktiválása. Ebben játszik kulcsfontosságú szerepet Soros György és az általa alapított, vagy hozzá köthető szervezetek, mint a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation), vagy a Center for American Progress (CAP). Utóbbi az elmúlt években azzal került be a köztudatba, hogy százmilliókkal támogatta a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítványt, azaz lényegében azt, hogy 2014-ben Bajnai legyen Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor helyett.

Az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó CAP-ot a tengerentúlon a Clinton család, illetve az Orbán Viktor bírálatában mindig is jeleskedő Hillary Clinton szellemi hátországaként, agytrösztjeként tartják számon.

Soros György a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott „civil” szervezetek hálózatán keresztül is rendkívül komoly befolyást gyakorol a magyar közéletre, és nem utolsósorban a médiára. Soros hálózatán keresztül jutottak – összességében szintén százmilliós – támogatáshoz olyan radikális, kormányellenes szervezetek, mint az Egymillióan a Demokráciáért egyesület, a Hallgatói Hálózat, a Társaság a Szabadságjogokért, a Krétakör Alapítvány, a harcosan abortuszpárti Patent Egyesület, a női jogvédelemben utazó Mona Alapítvány, vagy a Háttér Társaság a Melegekért.

A magyar médiapiacon Soros György többek között az érdekeltségi körébe tartozó Brit Média Befektetési Kft.-n keresztül van jelen. A cég idén nyáron az Origóra is bejelentkezett, korábban pedig 40 millió forintot fektetett be a Klubrádióba.

Soroshoz köthető a Media Development Investment Fund is, amelynek leányvállalata húszszázalékos tulajdonrészt szerzett az ultraliberális 444 hírportált kiadó cégben.

Soros még 2012-ben vásárolta be magát a Magyar Narancsot kiadó kft.-be, de már 2010-ben is 250 ezer dollárral támogatta a nemrég Orbán Viktort Hitlerként ábrázoló hetilapot.

Ami pedig a mostani, modern kori népvándorlást illeti: annak érdekében, hogy a lehető legtöbben induljanak útra a Közel­-Keletről, és Észak-­Afrikából Európába, már 2010­-ben létrejött az a Soros Györggyel összefüggésbe hozható honlap, amely az ehhez szükséges információkat, tanácsokat tartalmazza.

A Nyílt Társadalom egyik csoportja, a W2eu (Welcome to Europe) nemcsak internetes oldalán, hanem ingyenes útikönyvekben ad tájékoztatást szinte az összes európai ország bevándorláspolitikájáról – legyen szó menedékkérelemről, ujjlenyomat-megtagadásáról, jogi segítségnyújtásról, kiutasításról vagy továbbengedésről.

Soros migránsokat támogató, Európát gyengítő nemzetközi lépéseit támaszthatja alá az a cikk is, amelyet maga a milliárdos írt július végén a Financial Timesban, ahol úgy fogalmazott: Európa össze fog omlani, ha nem segít a bevándorlókon.

Mindez azért is érdekes, mert Barack Obama amerikai elnök szóvivője szeptember elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogad be migránsokat az európai menekültválságból.

A legutóbbi elképzelések szerint az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben 10 ezer szíriai menekült befogadására készül a több mint háromszázmillió lakosú szuperhatalom.