Városlista
2020. január 21, kedd - Ágnes

Hírek

2019. Június 13. 18:05, csütörtök | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A vizes élőhelyek védelmére indítottak programot kutatók

A vizes élőhelyek védelmére indítottak programot kutatók

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek

- tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az Alföldön a mesterséges csatornahálózatot a 20. században hozták létre. A terület magyarországi részén - hivatalosan - 4723 kilométernyi csatornarendszer található, de a "partizán csatornákkal" együtt a tényleges hossz ötezer kilométer lehet a Kiskunságon. Annak idején ezek feladata volt a belvizek elvezetése, hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni.

Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Tölgyesi Csaba kifejtette, a térség a kiszáradását nemcsak a vízelvezető csatornák okozzák, hanem jelentősen hozzájárul a klímaváltozás, a kommunális vízhasználat, az öntözés és az erdőterületek növelése is.

Sok helyen, ahol a táj már kiszáradt, ezek a csatornák menedéket nyújtanak a nagyobb vízigényű állat- és növényfajoknak. A szakemberek elképzelése szerint a csatornák vízelvezető képességének csökkentésével lehetne megőrizni ezt a funkciót. Többek között érdemes lenne bizonyos szakaszokon rövid áttöltéseket kialakítani, növelni a zsiliphálózat sűrűségét.

A projektben érintett terület két zónából áll: a Palicsi- és Ludas-tó néhány tízezer hektáros vízgyűjtő területe érinti Vajdaság északi és a Kiskunság déli részét is, ez teszi kiemelten fontossá a határon átnyúló kooperációt.

A cél, hogy az ezen a területen megtalálható állat- és növényfajok kipusztulását megakadályozzák és lassítsák úgy, hogy vizes menedékhelyeket tartanak fenn. Ezek a csatornák zöld folyosókat képeznek a tájban, ezáltal egymástól elszeparált élőhelyeket is összeköthetnek. A kezelési terv megvalósításával számos különleges faj - védett halak, mint a lápi póc és a réti csík, a kétéltűek közül a vöröshasú unka vagy a megritkuló zsombéksás, illetve a kihalás szélére sodródott vidrafű - is megóvható.

A kétéves projektben az SZTE szakemberei együtt dolgoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízellátási és környezetmérnöki intézete, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársaival.

A fajmentő projekt résztvevői a megvalósítás során maguk is figyelnek arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak munkájuk közben. A szakemberek több tízezer kilométert tesznek meg terepen, miközben járműveik szén-dioxidot juttatnak a légtérbe, mellyel folyamatosan hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Az SZTE történetében először terveztek be a projektbe olyan szolgáltatást, amely lehetővé teszi az ökológiai lábnyom eltüntetését. Az egyetem - a World Land Trusttel együttműködve - akkora méretű esőerdő erdészeti beavatkozás alól történő végleges mentesítését biztosítja, amekkora képes a projekt során termelt szén-dioxidnak megfelelő mennyiséget kivonni a légkörből.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Január 21. 06:24, kedd | Belföld

Ismét többfelé lesz sűrű köd

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő este az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta:

2020. Január 21. 05:02, kedd | Belföld

Elítélték azt a párt, amely láncra verve tartott a pincéjében egy idős nőt

Másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélte a Monori Járásbíróság hétfőn azt a férfit és nőt, akik láncra verve tartottak a pincéjükben egy halottá nyilvánított idős nőt

2020. Január 21. 05:00, kedd | Belföld

Ismét házi őrizetbe került a dunai hajóbalesetet okozó ukrán hajóskapitány

Kiengedték a letartóztatásból a tavaly májusi dunai hajóbaleset ügyében megvádolt ukrán hajóskapitányt - erősítette meg a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője hétfőn az MTI-nek.

2020. Január 20. 17:01, hétfő | Belföld

Tömegszerencsétlenség okozása miatt emeltek vádat egy metróvezető és egy forgalomirányító ellen

Tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a metróvezető és a forgalomirányító ellen a 2016 decemberében történt budapesti metróbalesettel kapcsolatban