Városlista
2020. január 25, szombat - Pál

Hírek

2020. Január 15. 07:08, szerda | Életmód
Forrás: mti/illusztráció: pixabay

A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

A cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.

Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről.

A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.

A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

A tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni.

A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.

Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben.

Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Címkék: ensz, föld, védelem

Ezek érdekelhetnek még

2020. Január 25. 12:38, szombat | Életmód

Szurikáta Alapítvány: az inzulinpumpa a legjobb az 1-es típusú cukorbetegeknek

Az inzulinpumpa és a szöveti cukor mérésére szolgáló szenzor a lehető legjobb kezelési mód az 1-es típusú diabétesszel élők számára

2020. Január 24. 16:03, péntek | Életmód

Veszélyes mértékű stresszt élnek mega elkötelezett focirajongók

Az elkötelezett focirajongók csapatuk meccsének nézése közben olyan veszélyes mértékű fizikai stresszt élnek meg, ami szívrohamot is okozhat - derült ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.

2020. Január 24. 10:01, péntek | Életmód

Kiderült, hogy hány fokban alszunk szívesen

A legtöbb magyar 20 fokos hálószobában alszik – ez derül ki az E.ON megbízásából készült reprezentatív felmérésből. Eszerint az ennél hidegebb hőmérsékletet már nagyon kevesen tartják kényelmesnek.

2020. Január 24. 07:09, péntek | Életmód

A túlsúly és a mozgáshiányos életmód a legfőbb egészségi kockázat

A következő években a magyarok egészségét leginkább befolyásoló kockázati tényező a túlsúly és a mozgáshiányos életmód az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) felmérésének eredményei szerint.