Bármilyen modern világban éljünk, a magyar népi egészségmegőrzés örökérvényű tudás. Manapság sosem figyelünk egészségügyi szempontból arra, hová építünk egy települést.

Régen völgyben, víz mellett alakultak ki a települések, megkóstolták az ott megtalálható növényeket, folyadékokat, még a földet is, és pontosan kijelölték, hol legyen a központ, a házak, a temető, de még a tisztaszoba vagy az ágy is melyik égtáj felé nézzen.

Már a régiek is tudták, nagyon fontos, hogy a fejünk észak­nak, a lábunk pedig délnek legyen lefekvéskor, mert a csillagokból, az égből jövő energiák a Föld forgása következtében ébresztenek, ha nem alszunk harmóniában velük – mondta el Bernád Ilona, aki szerint a mai lakások lakhatatlanok.

A népi gyógyász kihangsúlyozta, fontos, hogy ne éljünk túl nagy térben, mert akkor nem érezzük magunkat biztonságban a saját otthonunkban. Megemlítette, mennyire fontos a faluhelyen még most is fellelhető fatüzelésű kályha, amelyen sokszor található egy nagy fazék víz, ami mindig párolog, ez megelőzte a hűlést, mert nem engedte, hogy az emberek orrnyálkahártyája kiszáradjon.

Az imádság és az imádkozás egészségügyi befolyásáról Bernád Ilona elmondta, ha nem csak elmormolunk egy betanult szöveget, hanem tényleg odafigyelünk arra, amit mondunk, akkor ellazulunk, megnyugszunk, és ebben a módosult tudatállapotban meghalljuk a saját belső hangunkat, ezáltal 64 féle fiziológiai funkciót szabadítunk fel, amely során beindul az öngyógyító mechanizmus.

Az egészségmegőrzésben nagyon fontos szerepük van a természeti elemeknek: az immunrendszerünk egészsége a születésünkkor dől el, de a második legfontosabb szabályzója a fény. Ha mi a fény szerint élnénk, sokkal egészségesebbek lennénk, hiszen az ember hormonális rendszerét a fény szabályozza.

– Ha mi télen is ugyanolyan aktívak vagyunk, mint nyáron, és mesterséges világítással árasztjuk el környezetünket, akkor az immunrendszerünknek ártunk, hiszen hosszas, idegesítő, fárasztó, stresszes ingerekben van részünk, ha nem engedjük, hogy a természetes fény határozza meg tevékenységeink időtartamát – hangsúlyozta az előadó.

Bernád Ilona tapasztalata szerint mi, háromszékiek, és nagyjából Székelyföldön is szerencsések az emberek, hiszen nem távolodtak el annyira a hittől és a természettől, mint nyugatabbra.

– 2050-re globális betegséghajlamra és nagyon sok népbetegségre számítanak a tudósok, annyira megváltozott a szülészeti kultúra és az életmódunk. A fogyasztói társadalomban a gyógyszeriparnak, a műszeriparnak nincs arca, és a kapzsiságnak nincs vége, ennek az áldozata pedig a szülészet, a hivatalos orvoslás, és legfőképpen mi, emberek – figyelmeztetett a népi gyógyász.